Kevés unalmasabb szókapcsolat létezik annál, hogy „ellátási lánc”, pedig nélküle képtelenség megérteni annak a globális gazdaságnak a működését, ami az egész életünket meghatározza. Mit mond róla a tankönyv? „Az ellátási lánc azon szervezetek és vállalatok összessége, amelyek közvetlenül részt vesznek a termékek és/vagy szolgáltatások ellátási és elosztási, illetve kapcsolódó információs és pénzügyi folyamataiban a forrástól a végső fogyasztóig.” Viszonylag érthető, de még mindig nagyon unalmas; belezzünk ki inkább egy iPhone-t, hogy közelebb jussunk a megoldáshoz!

A világgazdaság motorja: az iPhone

A kaliforniai székhelyű, 1976-ban alapított Apple nevű egykori garázsvállalkozást talán nem kell különösebben bemutatni: a legfrissebb Fortune Global 500 lista szerint a világ 7. legnagyobb vállalata az éves bevétel alapján (a techcégek közül csak az Amazon szerepel előrébb), de ha a profittermelést nézzük, már csak a szaúdi állam olajvállalata, a Saudi Aramco előzi az Apple-t. Ez több mint 390 milliárd dolláros bevételt és közel 100 milliárd dolláros profitot jelent egy évben.

Az alapításának ötvenedik évfordulóját jövőre ünneplő cég legnépszerűbb terméke az érintőképernyős okostelefonok irányát kijelölő iPhone, amely 2007-es megjelenése után néhány évvel el is kezdte dominálni a piacot, és ez a dominancia a mai napig tart – 2024-ben a három, globálisan legtöbbet eladott okostelefon az iPhone 15, az iPhone 15 Pro Max és az iPhone 15 Pro volt.

Míg korábban olyan modellek termelték a legtöbb profitot a cégnek, mint az Apple II és Macintosh asztali számítógépek vagy a digitális zene korszakának úttörője, az iPod, már lassan 15 éve az okostelefonok értékesítése felel az Apple bevételeinek legnagyobb részéért.

Made in?

Micsoda amerikai sikertörténet, mondhatnánk, hiszen az Apple-t Kaliforniában alapították és az amerikai NASDAQ részvénypiacon kereskedik, az iPhone dizájnját és szoftvereit az USA-ban tervezik és fejlesztik, és jelenleg is ezen az ikonikus cupertinói főhadiszálláson döntenek a vállalat legfontosabb ügyeiben:

De a képlet ennél egy fokkal bonyolultabb. Ha csak azokat a jelentéseket nézzük, amiket az Apple minden évben közzétesz a beszállítóiról, akkor azt látjuk, hogy legalább 50 ország több mint 400 vállalata játszik valamilyen szerepet az Apple-termékek előállításában. Ebben benne vannak a chipeket, szenzorokat, kamerákat és más alkatrészeket készítő gyárak, a készülékek borításához vagy akkumulátorához szükséges nyersanyagokat feldolgozó üzemek, illetve a tömeggyártás helyszínei, a munkások ezreinek robotolásától hangos összeszerelő üzemek is.

Az Apple-termékek gyártását végző, vagy az ahhoz szükséges nyersanyagokat feldolgozó vállalatok a világ 48 országában vannak jelen, és összesen több száz cég érintett, a fülöp-szigeteki volfrámfinomítóktól a gyorsulásmérő műszer német gyártóján át a legfejlettebb chipek nagy részét előállító tajvani vállalatokig.

Míg az emberi élethez a periódusos rendszer 118 eleméből 25-30 elem szükséges, egy iPhone-ban legalább 30 (más források szerint egyenesen 75) található meg belőlük. A kijelzőkhöz szükséges ritkaföldfémeken vagy az üveggyártáshoz szükséges elemeken túl a következő hat fém számít az iPhone legfontosabb összetevőjének: az arany, az ón és a tantál a chipek fontos alkotóeleme, a kobalt és a lítium az akkumulátorhoz szükséges, a volfrám pedig többek között a képernyő rezgéséért felel.

És ez már a szűkített lista: amikor Steve Jobs halála után, 2011-ben Tim Cook átvette a vállalat irányítását, 100-ról 24-re csökkentette az Apple-alkatrészek beszállítóinak számát, aminek az volt a célja, hogy versenyt teremtsen a minőségi árukat szállító cégek között.

Ahol Kína, Tajvan, az USA és Mexikó is jól megfér egymás mellett: az iPhone alaplapja

Bár azt már az Apple sem teszi nyilvánossá, hogy egy iPhone különböző chipjei pontosan honnan is származnak, az almás cég termékeinek vizsgálatára egészen jelentős iparág épült, így olyan elemzésekbe sem nehéz belebotlani, amelyek szétkapott telefonok alapján fejtik meg az egyes alkatrészek eredetét.

Mi most a 2023 szeptemberében megjelent iPhone 15 Pro szétszerelt változatát néztük meg – ez a készülék a lehető legkisebb memóriával is 499 990 forintba került a bevezetése idején, míg a Pro Max 1 terabájtos változatát 799 990-ért árulták.

Mint látható, az iPhone chipjeit és szenzorait szolgáltató cégek jelentős része nem csak egyetlen országban folytat gyártási tevékenységet, így ember legyen a talpán, aki meg tudja állapítani, pontosan hány országból szedik össze az alaplap alkotóelemeit. Ahogy az is szembetűnő, hogy az Apple saját tervezésű, a tajvani TSMC által legyártott processzorain és a Cirrus Logic hangchipjein kívül minden elem készülhet Kínában is, ahol az érintett cégek többsége üzemeltet valamilyen műhelyt.

Ennek az összetett, de mégis leginkább egy országra koncentráló ellátási láncnak a sebezhetőségére mutattak rá a covidjárvány alatt tapasztalt fennakadások is. Miután Kínában a járványügyi intézkedések nyomán hirtelen óriási gyárakat kellett bezárni, az iPhone-ok gyártása hónapokra visszaesett. A kialakult chiphiány, a logisztikai rémálom és a munkások kiesése miatt az Apple több termékének piacra dobását is kénytelen volt elhalasztani, ráadásul a hiány az alkatrészek – és így a végső termékek – árát is megemelte.

Az Apple mindenesetre már évekkel korábban elkezdett azon dolgozni, hogy az egyre ellenségesebb Kína–USA viszony elmérgesedése esetén legyen egy B- és egy C-terv a temérdek alkatrész összeszerelésére. A Kínában állomásozó tajvani gigagyár, az összesen több mint 750 ezer munkást foglalkoztató Foxconn 2017 óta Indiában és Vietnámban is terjeszkedik, hogy a kaliforniai cégnek legyen egy kis mozgástere a lokális akadozások esetén.

És hogy mekkora egy iPhone gyártási költsége a készülék vételárához képest? Bár makacsul tartja magát a tévhit, hogy a kapitalizmusban minden fillérekért készül, és végül aranyáron értékesítik (a dobozonként 5 forintból elkészülő Red Bull is csak urbánus legenda), az Apple a gyártási költségének duplájáért árulta az iPhone 15-öt. A 799 dollárért árult alapmodell elkészítése egy japán elemzés szerint 423 dollárba fájt a cégnek, míg a 999 dolláros Pro változat 523 dollárból jött létre. Tehát ha nem is a gyártási költség tízszereséért árulják a végső terméket, ilyen árak mellett még így is szép profitra lehet szert tenni – de ezt a világ 7. legnagyobb éves bevételét produkáló vállalatnak nem igazán kell magyarázni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás

link Forrás