Az utak, a gumiabroncsok és a fékek kopásával keletkező szállópor jelenleg a közúti közlekedésből származó kibocsátás egy sor európai országban meghaladja a kipufogógázok okozta környezeti terhelést, a fékpor pedig az egyik legjelentősebb légszennyező anyag – állítják a Conversation hasábjain megjelent cikkükben a Southampton-i Egyetem környezet-egészségügyi kutatói. James Parkin és Matt Loxham laboratóriumi kísérletekben emberi tüdőből vett szövetmintákon vizsgálták a dízel üzemű motorok kipufogógázaiból, illetve a közforgalomban használt járművek fékrendszeréből származó szállóporminták sejtkárosító hatásait. Mint írják, a fékpor szignifikánsan károsabbnak bizonyult. Az elváltozások egyértelmű összefüggést mutattak olyan tüdőbetegségekkel, mint a rák, a tüdőfibrózis, a COPD néven emlegetett krónikus obstruktív tüdőbetegség, vagy az asztma.

Mindezt annak ellenére, hogy az 1990-es évek végétől Európa egyetlen országában sem lehet azbesztet tartalmazó alkatrészeket használni a fékrendszerekben. A kutatók szerint az azóta alkalmazott azbesztmentes NAO (non-asbestos organic) anyagok kopása során keletkezett szennyezés mérgezőbb még a sokat emlegetett dízelüzemű járművek által eregetett kipufogógázoknál is.

A kutatók azt is megállapították, hogy a NAO fékbetétek magas réztartalma felelős a fékpor egészségkárosító hatásáért, ahogy azt is, hogy az urbanizált környezetben belélegzett levegőben lévő réz mennyiségének csaknem fele a fékek és a gumiabroncsok kopásából származik. Más kutatócsoportok által végzett különféle tanulmányok azt találták, hogy a nagy koncentrációjú réznek való kitettség egyértelműen károsítja a tüdőfunkciókat és növeli az idő előtti elhalálozás kockázatát.

És mivel a belső égésű motorokat leváltó elektromos hajtási láncok csupán a kipufogógázok kibocsátását redukálják jelentősen, és a mozgási energiát „visszatápláló” regeneratív fékezés ellenére a teljes megállást biztosító fékezés a hagyományos módon történik, a kutatók azt javasolják, hogy a 2026 novemberében bevezetendő Euro 7-es kibocsátási szabványoknak a fékpor-kibocsátást is korlátozniuk kellene.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Nincs olyan, hogy biztonságos légszennyezettség

Dippold Ádám tudomány 2020. január 30.

Nem kell a fél életünket szmogban leélni ahhoz, hogy érezzük a negatív hatásait: kiderült, hogy már az enyhén szennyezett levegő is árt a szívnek, és a hatás rövid távon is érvényesülhet.

Minden ötödik ember a levegő szennyezettségébe hal bele, kétszer annyi, mint eddig hitték

Qubit.hu gazdaság 2021. február 16.

Februárban két jelentős tanulmány is kimutatta, milyen óriási szerepet játszik a levegő szennyezettsége az egészség hanyatlásában. Az egyik újraszámolta, hányan halnak bele közvetlenül a fosszilis energiahordozók elégetésébe, a másik pedig azt vizsgálta, hány haláleset lenne elkerülhető, ha az országok vállalásai valóban kompatibilisek lennének a párizsi egyezmény céljaival.

A légszennyezettség az a csendes gyilkos, amivel megtanultunk együtt élni, pedig nem kellene

Radó Nóra tudomány 2020. október 29.

Egy átlagos magyar négy hónapot veszít az életéből a szálló por koncentrációja miatt. Hosszú távon az autósok számának csökkentésével, az épületek energiahatékonyságának növelésével, a távhőszolgáltatás fejlesztésével és szemléletformálással lehetne a legtöbbet javítani a helyzeten, derült ki a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó rendezvénysorozatának Lehoczky Annamária éghajlatkutató, Csontos Csaba energiaszegénység-szakértő és Szabó Árpád urbanista részvételével megtartott szerdai beszélgetésén.