Életre utaló molekulát mutattak ki egy exobolygó légkörében a James Webb űrtávcsővel
Brit csillagászok azt állítják, hogy egy exobolygó légkörében az eddigi legerősebb bizonyítékára bukkantak annak, hogy létezik a Földön kívül is élet – írta meg szerdán a New Scientist. Független kutatók az eredményeket egyelőre óvatossággal kezelik.
A szakemberek a tőlünk 124 fényévre található K2-18b nevű bolygó légkörében találtak rá egy dimetil-szulfidnak (DMS) nevezett molekulára, ami földi körülmények között kizárólag biológiai folyamatok során keletkezik. A 2015-ben felfedezett exobolygó nagyjából nyolcszor akkora, mint a Föld és a csillagának lakhatósági zónájában kering, vagyis felszínén előfordulhat folyékony víz.
„Ezek az első jelei annak, hogy egy idegen világ potenciálisan lakott lehet” – mondta Nikku Madhusudhan, a Cambridge-i Egyetem asztrofizikusa, akinek kutatócsoportja az amerikai űrügynökség James Webb űrtávcsövével (JWST) már 2023-ban megpillantotta a gáz első nyomait. Akkor viszont az űrtávcső közeli infravörös detektoraival mért jel nagyon halvány volt, amit független vizsgálatok nem erősítettek meg.
Madhusudhan és kollégái most megismételték a mérést a James Webb közép-infravörös tartományban vizsgálódó műszerével, és azt állítják, hogy sokkal nagyobb megbízhatósággal ki tudták mutatni a dimetil-szulfidot. Emellett észleltek egy hasonló, dimetil-diszulfidnak (DMDS) nevezett molekulát, ami a Földön szintén biológiai folyamatokkal jön létre. A kutatók eredményeiket szerdán tették közzé az Astrophysical Journal Letters folyóiratban.
„Ez egy utalás [az élet jelenlétére]. De még nem jelenthetjük ki, hogy a bolygó ténylegesen lakott” – mondta a New York Times-nak Stephen Schmidt, a Johns Hopkins Egyetem bolygókutatója. Nicholas Wogan, a NASA Ames kutatóintézetének légkörkutatója a New Scientistnek azt mondta, hogy a mostani eredmények meggyőzőbbek, mint a 2023-asok, de az űrteleszkóp adatainak értelmezését független kutatóknak is meg kell erősítenie.
Más kutatók szkeptikusabbak, és ez a földön kívüli élet kutatásának története alapján érthető is. „Ezek az új JWST megfigyelések nem adnak megbízható bizonyítékot arra, hogy a DMS és a DMDS molekulák tényleg jelen vannak a K2-18b légkörében” – mondta Ryan MacDonald, a Michigani Egyetem exobolygó kutatója, aki szerint korábbi, hasonló megbízhatósági észlelések is szertefoszlottak, amikor mások közelebbről megvizsgálták őket.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
