Olaszország ugyan nem zárta le határait, több uniós ország azonban ideiglenesen korlátozta az állatok áthaladását, ami miatt az árak is jelentősen visszaestek. Ha csak egy kicsit is később jelenik meg a párosujjú kérődzőket fertőző ragadós száj- és körömfájás, az két vállra fektethette volna a magyarországi juhtartókat. Ám mivel minden jel szerint sikerült az egyetlen fertőzött telepen belül tartani a járványt, van esély arra, hogy a húsvéti bárány évszázados piaca az összeomlás helyett idén „csupán” árcsökkenést szenved.

Eddig az olasz volt a magyar bárányhús legnagyobb felvevőpiaca az elmúlt fél évszázadban, a száj- és körömfájás miatt elrendelt zárlat értelmében viszont a sürgős állatorvosi esetek kivételével április 28-ig tilos minden idegen személy, még birkanyíró, körmöző belépése is a telepekre. A Magyar Mezőgazdaság értesülései szerint Vas, Veszprém és Komárom-Esztergom megyéből indított szállítmányoknál az olaszok rendszeres vérvizsgálatot végeznek a fogadó oldalon. Öröm az ürömben, hogy az április 9-én véget érő ramadán miatt az európai muszlim népesség igényei ellensúlyozzák a kiesést.

Bárányfelhők

Április 6-án Nagy István agrárminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában kifejtette, hogy a juhágazat és azon belül a húsvéti bárányok „értékesítési pozícióit” a kiskérődzők pestise után a ragadós száj- és körömfájás vírusa fenyegeti. Április közepén Győr-Moson-Sopron megye és Komárom-Esztergom járás területéről tilos csak az állatok szállítása, így exportja is.

A juhtenyésztők szakmai szervezetei szerint a kiskérődzőket, vagyis a juhokat is fenyegető betegségek közül a már említetteken kívül a kéknyelv-betegség is jelen van Európában, de Magyarországon csak a kiskérődzők Romániából behurcolt pestisét azonosították januárban Zala megyében. És mivel azóta nem volt pozitív eset, már csak védőkörzetet tartanak fenn a kitörés környezetében. A kereskedelmi korlátozások javát feloldották. A Világgazdaság szerint a szakmaközi szervezetek tagjai önkéntesen vállalták, hogy Romániából nem vásárolnak állatot, de az általános helyzeten nem segít, hogy Románia január 1-je óta a schengeni övezet tagja, így nem állítják meg a kamionokat. Ugyanakkor Románia főállatorvosa exportkorlátozást rendelt el a juhra is. Az utóbbi okán az Agrárközgazdasági Intézet legfrissebb jelentése szerint 16 százalékkal növelte meg a felvásárlási árakat az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Megjuhászodás

Ennek ellentmond, hogy a szakmai sajtó legfrissebb jelentése szerint a juhágazat jelentős bevételkiesést szenved el, mivel a bárányárak átlagosan 30 százalékkal alacsonyabbak a tavaly karácsonyiakhoz képest. Ugyanakkor a romániai kiskérődző-pestis járványügyi helyzete is hatással van a piaci versenyre, mivel Románia június 8-ig nem szállíthat élő állatot külföldre.

Mindez azért sem elhanyagolandó tényező, mert a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsorai azt mutatják, hogy 2018 és 2022 között több mint 140 ezer egyeddel esett vissza a juhkivitel, a bárányexport esetében pedig 90 ezer egyed volt a kiesés.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Egyre kevesebb húst esznek a gazdagok

Vajna Tamás gazdaság 2023. július 10.

Az OECD és FAO globális előrejelzése szerint 2032-ben a nyugat-európai és észak-amerikai húsfogyasztás közel fele csirke lesz.

A világ legnagyobb élőállat-exportőre nem más, mint az Európai Unió

Qubit.hu gazdaság 2021. január 27.

A világ élőállat-kereskedelmének 80 százalékáért az Európai Unió felel, 2019-ben 1,9 milliárd élő állatot exportáltak az unión kívülre, gyakran nyomorúságos körülmények között. Az unión belüli élőállat-kereskedelem ennél még tetemesebb, aminek oka a húsipar túlzott specializációja.

Itt eszik a legtöbb húst a világon

Qubit.hu gazdaság 2019. február 4.

Indiában hiába növekedett a jólét, húsfogyasztásban kulturális okokból utolsók a világon. De ez a kivétel: a globális húsfogyasztás növekedését a nagy lélekszámú országokban terjedő jólét pumpálja. A fejlett Nyugat egyelőre csak papíron vega.