Biztonság vagy szabadság, de inkább mindkettő – Elstartolt az ötödik OFF-Biennále Budapest
Tíz éve volt az első kiadás, és ha idevesszük a 2022-es vendégszerepelést is a kasseli Documentán, akkor ez a mostani az ötödik OFF-Biennále Budapest. Tizenöt helyszínen, több mint negyven esemény, több mint egy hónapon át. A kortárs művészet és határterületei, határesetei a közép-európai térség legnagyobb, független művészeti eseményén.
Idén először van „központi” kiállítás is, a felújított és egyelőre a szerepét kereső Merlinben, itt nyílt meg tegnap este az OFF-Biennále Budapest (OFF) ötödik kiadása. Az idén tízéves OFF-ot is ünneplő kiadás címe A nyugtalanság versei, ami Robert Gabris művész és aktivista egyik művére utal. Gabris installációja egyébként a Merlinben látható egyik legizgalmasabb mű – pedig van még jónéhány, például Alice Maher és Rachel Fallon tényleg lélegzetelállító, hatalmas kárpitja, amely a Mária Magdolna történetből kiindulva az írországi nők helyzetének személyes krónikája.
Mint ahogy helyszínből is sok van, összesen tizenöt, és ezek többnyire off-helyszínek, azaz kívül esnek a hivatalos intézményi kereteken, hiszen az OFF tartja magát ahhoz, hogy nem használja az állam által fenntartott kulturális infrastruktúrát, mint ahogy nem pályázik hazai közpénzre sem.
Van magánlakás, használaton kívüli üzlethelyiség, magángaléria is a helyszínek között, de az OFF most helyi önkormányzatokkal is együttműködött. Így jött képbe például az OFF startjával újranyitó Merlin is, ahol az Ezek a falak nem minket védenek című kiállítás tulajdonképpen az OFF kurátori csapatának közös statement-je lett. Az idei kulcstémát, a biztonság kérdését vizsgálják néha áttételesen, néha nagyon is kézzelfogható, konkrét módon. A Merlinben eltérő tapasztalatok találkoznak és kérdőjelezik meg a valóságunkat alakító fizikai és metaforikus falakat: a lebutított, bináris világnézeteket, újraéledő fasiszta ideológiákat és a patriarchális korlátokat.
A biztonságot nagyon gyakran a szabadsággal állítják szembe ma, mondta az OFF sajtótájékoztatóján Somogyi Hajnalka, az OFF vezetője, de a kortárs művészet éppen arra próbál alternatívákat mutatni, hogy a kettő hogyan ne zárja ki egymást.
Az OFF vezetője egyébként azzal kezdte, hogy az OFF nem olyan biennále, amilyennek a nagy, nemzetközi csúcsbiennálékat ismerjük: mega költségvetésű, városmarketinggel összekötött nagy események, ahová világsztárok érkeznek, majd mikor az egész felhajtás véget ér, a helyi szcéna alig profitál belőlük. Az OFF célja az, hogy a helyi színteret építse.
Egy civil szervezet hozza létre, nincsenek intézményi attribútumai, nincs a hátterében olyan szintű támogatás, amilyen a kortárs művészeti világ nagy eseményei mögött. Elszánt csapata van, amely idén hetvenöt önkéntessel egészült ki, partnerei vannak, nemzetközi network-je, valamint művészek és kurátorok, akik olykor a nehéz körülményeket vállalva is dolgoznak a megvalósításon.
Budapestre jött az egyik régi partner is, a Biennale Warszawa, amelynek stábja Biztonsági határok címmel hozott létre kiállítást a Margit körút 5-ben, egy egykori bankfiókban, több palesztin, ukrán és lengyel alkotót felvonultatva. Az anyag nagyon erősen reagál a határok kérdésére, a biztonsági infrastruktúrák és rendszerek problémájára, amelyek elvileg védelmi célból jöttek létre de egyre inkább a tekintélyuralmi gyakorlatok eszközeiként működnek.
Tizenöt új, hazai produkció is létrejött az OFF-ra, ami azért is figyelemreméltó, mert tíz éve, az első OFF pusztán egy „ernyő” volt még, ami alá sokan behozhatták a projektjeiket, kiállításaikat, és a biennále fokozatosan haladt az önálló finanszírozású, vagy partnerségekkel létrejövő produkciók irányába. A cél most az, hogy ezek tovább éljenek a zárás után is, így bemutatják őket majd különféle partnerségek keretében több európai városban – Bécsben, Amszterdamban, Oldenburgban és Limerickben – is.
És igen, a kortárs művészeti világ „nagy nevei” közül is szerepelnek jópáran az idei OFF-on. A Kálvária téren közösségi építészeti projekt keretében hozott létre egy munkát (Mindentbelehely) a „krízisépítészetet” művelő spanyol Recetas Urbanas csoport, amellyel már Kasselben is együtt dolgozott az OFF. A kontrollált, túlbiztosított közterek átgondolásán, felszabadításán dolgozó csoport munkája hosszabb ideig a 8. kerületben marad majd.
A valóban világhírű Forensic Architecture egyik munkája is látható, a CEU Nyitott Galériájában, Az élet nyomai című kiállításon. Az oknyomozó kutatásokon alapuló, nagyon komoly technikai hátteret mozgató munkákat létrehozó Forensic Architecture a 2018-as Turner Prize díjazottja volt. A kiállítás, amelyen szerepelnek, az emberi és nem emberi élet kölcsönös függőségi viszonyrendszerét vizsgálja, többek között a természet politikai és katonai kontrollálását.
Egy magánlakásban, a Koszorú utca 27-ben, valamint az Ernyey József Gyógyszerésztörténeti Könyvtár valósul meg a Holnapután minden megváltozik című projekt, amely női pozíciókkal foglalkozik, generációs traumákkal, családi mintázatokkal és a 8. kerület prostitúciós problémájával. A családi mintázatok kérdése a Milestone Intézetben megvalósuló, Pista művészete című kiállításon is alapmotívum.
Az OFF 2013 körül kezdett szerveződni, válaszul arra a helyzetre, hogy a kortárs művészeti színteret egyre nagyobb politikai nyomás éri, és szakemberek, alkotók kénytelenek elhagyni az intézményeket, vagy éppen az országot, valamint a művészeti „GDP" egyre nagyobb részét nincs hol bemutatni. A 2015-ös kiadása egy közös manifesztáció volt, a független színtér létének felmutatása, a 2017-es Gaudiopolis - Az öröm városa már egy központi téma köré szerveződött. A 2021-es kiadás, a harmincas évekkel párhuzamokat találó és az ellenállás lehetőségeit kereső Levegőt! a COVID miatt csúszott és hibrid formában valósult meg. Ezt követte a közreműködés a világ talán legjelentősebb kortárs művészeti seregszemléjén, a Documentán 2022-ben, ahol két kiállítással és egy kiadvánnyal jelent meg az OFF. A mostani kiadás tárlatvezetésekkel, gyerekprogramokkal kiegészülve június 15-ig tart.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
