Az EU kevesebb pénzt ad az idei Velencei Biennálénak, ha ott Oroszország is kiállíthat
A világ legnagyobb érdeklődéssel kísért kortárs képzőművészeti eseményén Oroszország is ott akar lenni. Az előző két Velencei Biennálén nem volt jelen.
A világ legnagyobb érdeklődéssel kísért kortárs képzőművészeti eseményén Oroszország is ott akar lenni. Az előző két Velencei Biennálén nem volt jelen.
A bezárt Drégely utcai rendelőintézetben kiállítás nyílt az egészségügyi ellátórendszer elfelejtett és elmondatlan történeteiről.
A városi önkormányzat tavaly szétdaraboltatta és hulladéktelepre vitette az egykori Kepes Intézet utolsó, még az épületben maradt műtárgyát. Most diadalmasan bejelentette, hogy előkerült. De milyen állapotban?
Kőkemény játékot játszik a Spy Girls: fake randiappal gyűjti be az orosz katonák adatait, és továbbítja őket az ukrán hírszerzésnek. „Ki mondta, hogy a művészeknek mindig csak jónak kell lenniük?” – kérdi a projekt létrehozója, Magda Szpecht.
A Qubit értesülései szerint hazai közgyűjteményekbe kerülhetnek a Matolcsy-kollekció darabjai. Szakértők szerint ez a lehető legjobb megoldás, mert „ha a műtárgyakat a piacra öntenék vissza, az katasztrófát okozna a műkereskedelemben”. Kérdés, kell-e a magyar múzeumoknak a geometrikus absztrakt.
A hatalmas vásznat a Shell fúrótornyán helyezték el és öntötték le vérvörös festékkel.
Fiatalok, idősek, katolikusok, zsidók, nemesek, polgárok és aradi vértanúk feleségei, lányai az 1848–49-es eszmék mellett kiállva készítették el a 12 méteres szőnyeget, ami Arany János ajánlása ellenére sem talált otthonra az Akadémián. Most egy kortárs kiállítótérben mutatták be a két darabra szedett textil felét.
A Magyar Nemzeti Bank vezetésének egyszer el kell döntenie, hogy mihez kezd a Matolcsy György uralkodása alatt milliárdokból összevásárolt kortárs műgyűjteménnyel, több mint ezer absztrakt festménnyel. Folytatja a gyűjtést? Lezárja a projektet? Esetleg megválik a képektől?
Fesztiválozók elhagyott sátraiból készült David Attenborough-tabló vagy Botticcelli Vénusza óceáni műanyagszemétből – a provokatív műveiről ismert festőművész, Sinkovics Ede az upcycling néven emlegetett értéknövelő újrahasznosításban utazik.
Tíz év, öt kiadás: csütörtökön megnyílt az OFF-Biennále Budapest, amely idén a biztonság fogalmát járja körül. Politikai, technológiai és személyes értelemben is, kritikusan, kísérletezően.
Mivel a mai magyar hatalmi rendszer minden autonóm művészeti megnyilvánulásban ellenséget lát, nem bízik semmi másban, csak a teljesen üres giccsben, és csak a giccsmesterek hajlandók még tolni a szekerét. De ahol a Csodaszarvas az ünnepelt művészet, ott min csodálkozunk még?
Az régóta nem vitás, hogy a képregény a kortás művészet része-e, legfeljebb az a kérdés, hogy miként jelenhet meg az intézményeiben. Chris Ware, a ma élő talán legfontosabb képregényalkotó, szó szerint regényeket állít elő, és akár akarta, akár nem, a műfaj szintet lépett vele.
A független művészeken egyre durvább a politikai nyomás, társulatok tűnnek el, alkotók emigrálnak – de még mindig vannak, akik nem akarják elengedni a jövő elképzelésének jogát. Erdődi Katalin, a Trafó új igazgatója 11 év után tért haza Budapestre. Miért pont most?
Tíz éve az egyik legmagasabb volt az árverésen eladott művek száma tavaly, de jelentősen csökkent az átlagár és az összforgalom is. A legjobban a legdrágább szegmensben.
Az olasz képzőművész America című művét, amely egy használatra alkalmas arany vécé, 2019-ben lopta el három férfi egy brit kiállításról.