A Mars legősibb kőzeteiben kutat életnyomok után az amerikai űrügynökség Perseverance marsjárója, ami már több mint 1500 marsi napja dolgozik a bolygó felszínén – közölte hétfőn a NASA JPL kutatóintézete, ami a szonda küldetéséért felelős. Ezt a mérföldkövet a Perseverance nemrég egy szelfivel ünnepelte meg, aminek hátterébe egy kósza porördög is bemászott.

A marsjáró jelenleg egy Krokodillennek elnevezett területen dolgozik, ami a kutatók szerint a Marson előforduló legősibb kőzetek némelyikét rejti. Ezt, a kőzetkibukkanásokkal tarkított fennsíkot már régóta fel akarták deríteni, mert egy fontos határvonalat képez a 2021-ben landolt Perseverance által eddig bejárt Jezero-kráter és a kráteren túli régió között.

A Perseverance már egy gyors megálló során annyit kiderített a Krokodillenről, hogy alapkőzete víz jelenlétében keletkező agyagásványokat rejt. Ha máshol is sikerül agyagásványokban gazdag kőzeteket találni a fennsíkon belül, az a kutatók szerint arra utalna, hogy bőséges mennyiségű folyékony víz akadt a területen a Jezero-kráter kialakulását megelőzően. A Mars körüli pályán dolgozó keringőegységek mérései emellett arról árulkodnak, hogy a terület gazdag karbonátásványokban is, amik kiválóan alkalmasak az ősi életnyomok és éghajlati körülmények megőrzésére.

„Ha találunk itt egy potenciális életre utaló jelet, az nagy valószínűséggel egy teljesen más és sokkal korábbi marsi korszakból származna, mint az, amire tavaly bukkantunk a kráterben a Cheyava Fallsnál” – mondta Ken Farley, a Perseverance küldetésén dolgozó helyettes vezető kutató – a Krokodillen kőzetei a Mars legkorábbi geológiai időszakában, a Noachianban [4,1-3,7 milliárd évvel ezelőtt] keletkeztek, még azelőtt, hogy a Jezero-kráter létrejött volna”.

A NASA tavaly júliusban jelentette be, hogy a Cheyava Fallsnak elnevezett kőzet kémiai összetétele és struktúrái alapján ősi mikrobiális életnyomokat rejthet – ugyanakkor ezt csak földi laboratóriumok folytatott vizsgálatokkal lehet igazolni, ha sikerül valahogy a kőzetből vett mintát visszajuttatni a Földre. A marsjáró küldetése során eddig 26 kőzetmintát, 2 törmelékmintát és 1 légkörmintát gyűjtött. A kutatók a következő hónapokban és években még hét mintatárolót tölthetnek meg. Ezeket már nem zárják le, arra az esetre, ha egy még értékesebbnek tűnő új minta miatt ki kellene őket önteni.

Belemászott egy porördög a 1500. napi szelfibe

Még mielőtt a Krokodillenhez ért volna, az irányítók meg akarták ünnepelni a Perseverance 1500. marsi napját – stílszerűen egy szelfivel. Ekkor a marsjáró éppen az egyik furatlyuka előtt parkolt a kráterperemen található Witch Hazel Hill területen. A mozaikképet a szakemberek 59 felvételből állították össze, amiket a marsjáró robotkarján elhelyezett WATSON képalkotó készített május 10-én.

A kép jobb oldalán a több mint négy évnyi marsi tartózkodás után meglehetősen poros Perseverance látható, bal oldalán pedig a Jezero-kráter belseje, benne a Neretva Vallis-nak nevezett ősi folyóvölggyel. A szondától közel öt kilométerre egy porördög is kivehető a képen, amiből mostanában többet is lefotózott a Perseverance. „Az egész [szelfikészítő] folyamat nagyjából egy órát vesz igénybe, de megéri. Az a porördög a háttérben igazi klasszikussá teszi. Ez egy kiváló fotó” – mondta Megan Wu, a Perseverance képfelvételeivel foglalkozó kutató.

A Perseverance-nek és a Gale-kráterben 2012 óta munkálkodó Curiositynek a NASA korábbi napelemekkel működő marsjáróihoz, a Spirithez és az Opportunityhez képest nem kell annyira tartaniuk a rájuk rakodó marsi portól és a Napot elhalványító globális porviharoktól sem, ugyanis működésükhöz szükséges energiát radioizotópos termoelektromos generátoroknak nevezett nukleáris áramforrásokból nyerik.

* * *

Erős témát választottunk megint, az immár 105 éves trianoni béke körülményeit, traumáját, máig ható geo- és nemzetpolitikai következményeit, valamint modernizációellenes hatásait vizsgáljuk a júniusi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, a tizenegyedik Qubit Live-on.

Velünk lesz Ungváry Krisztián történész, egyetemi tanár, lapunk állandó szerzője, Ablonczy Balázs történész, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék habilitált egyetemi docense, Hatos Pál történész és jogász, az NKE Eötvös József Kutatóközpontja Közép-Európa Intézetének vezetője és Török-Illyés Orsolya színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: