Az év eleje óta tapasztalható hektikus időjárás miatt elhúzódtak a tavaszi kukoricavetések Magyarországon: míg egyes gazdák április végére befejezték a vetést, máshol még május közepén, hetekkel a megszokott időszak után is munkálkodtak vele – írja az Agrárszektor.

De az állomány vegyes fejlettségi állapotánál is nagyobb problémát jelent az egyre fokozódó aszály: a HungaroMet június 8-i mérései szerint a felső egyméteres talajrétegben úgy 70-120 milliméternyi csapadék hiányzik, a felszín közeli talajréteg csak az északkeleti és nyugati határszéleken nedves, miközben az ország nagy részén nagyfokú mezőgazdasági aszály uralkodik.

Ezt a lap által megkérdezett gazdák tapasztalatai is megerősítik. Egy Fejér megyei vállalat például május 1-re elvégezte a kukorica fővetését, de a májusi hidegek miatt a növények fejlődése jelentősen lelassult, és a tavaszi csapadék is elmaradt a szokásostól. Vas megyében is aggasztó a helyzet, ahol egy gazdálkodó földjére tavaly november vége óta mindössze 140 milliméter csapadék hullott, ami a megszokott mennyiség kb. negyede. A legfrissebb előrejelzések szerint ráadásul a következő hetekben sem várható jelentős csapadék.

A HungaroMet szerint júniusban eddig sokfelé semennyi eső nem hullott, és ahol mégis, ott is csak ritka foltokban haladta meg az 5-10 millimétert. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege jelentős, 20-50 milliméteres hiányt mutat az ország nagy részén a sokéves átlaghoz képest. A talaj felső 60, az Alföldön sokfelé 80-100 cm-es rétege kritikusan száraz.

Mint írják: „A következő 8-10 napban sem javul számottevően a helyzet. A jövő hét elején egy hullámzó frontrendszerhez kötődően előbb a Dunántúlon, majd kedden a Dunától keletre számíthatunk némi esőre, záporra, de összességében az ország jelentős részén tovább szárad a talaj, és az aszály fokozódása várható.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A kormányhatározattal „vízpótlásra” átnevezett öntözés aligha állítja meg Magyarország kiszáradását

Vajna Tamás gazdaság június 9.

4,7 milliárd forintot locsol el a kormány a Homokhátságban, de az a vízmennyiség, amit ki lehet szivattyúzni a Dunából, a 4 ezer kilométernyi öntözőcsatorna-hálózat idei átmeneti feltöltésére sem elég, nemhogy az évente több Balatont kitevő párolgás ellensúlyozására.

Ahelyett, hogy alkalmazkodna, a magyar agrárpolitika továbbra is a klímaváltozásra legérzékenyebb gabonatermesztést támogatja

Vajna Tamás tudomány 2024. augusztus 18.

Pinke Zsolt, az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének tudományos főmunkatársa és kollégái legújabb tanulmányukban azt állítják, hogy a krízisterületté váló Kárpát-medencében aligha folytatható a mostani mezőgazdálkodás.

50 éves mélypontra került a magyar kukoricatermelés, és csak a gazdákon múlik, hogy túlélik-e a klímaváltozást

Bodnár Zsolt gazdaság 2023. szeptember 27.

Aszálytűrőbb fajták nemesítésével, precíziós gazdálkodással és felelősebb vízhasználattal fenntarthatóvá lehet tenni a mezőgazdaságot – a technológia készen áll, és már támogatást is lehet kérni rá.