Bármilyen időjárás modellezhető egy brit egyetem új, kísérleti növénytermesztő kamráiban
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Olyan új növénytermesztő kamrákat hoztak létre az Exeteri Egyetemen (University of Exeter), amelyekben a különféle időjárási jelenségeket is elő lehet állítani. Akár szelet, esőt, vihart, ködöt is kreálhatnak a növényi élelmiszer-kísérletek érdekében, és a legkülönfélébb időjárási tényezők paramétereit kontrollálhatják is.
Az ENSZ több mint tíz évvel ezelőtt már arra figyelmeztetett, hogy 2050-ig meg kellene dupláznunk a globális élelmiszertermelést, hogy kielégíthessük a világ növekvő népességének igényeit. E cél elérését többek között a növényi kórokozók és kártevők is gátolják, mint ahogy a beporzók globális csökkenése is.
Az Exeteri Egyetem új létesítményében a kutatók kontrollált környezetben lesznek képesek különféle időjárási körülményeket teremteni, ami eddig nem volt egyszerű. A létesítményt olyan nemzetközi kutatócsoportok is igénybe vehetik, amelyek több, a növényi fejlődést befolyásoló változót szeretnének modellezni annak érdekében, hogy a természetben valóban zajló folyamatokat minél pontosabban reprodukálhassák.
A Global Meteorological Simulator (GMS) névre keresztelt létesítményhez hasonló csak néhány van a világon, és ez az egyetlen, amely egyetemi környezetben valósult meg. Növénytermesztő kamrái a világ különböző részeinek jelenlegi és jövőbeli időjárási körülményeit modellezik: a GMS négy különálló kamrából áll, amelyek mindegyike különféle növényeket tartalmaz, így az egyikben trópusi vihar tombolhat, míg a másikban hűvös köd ereszkedhet le.
A 1,5 millió fontba kerülő szimulátort most elsősorban növénybetegségek tanulmányozására fogják használni, azt vizsgálva, hogy az időjárási körülmények hogyan hatnak a növényekre, azok beporzóira, kártevőire és betegségeket okozó mikroorganizmusaira.
A kamrákban vizsgált kutatási kérdések között olyanok szerepelhetnek, mint, hogy miként reagálnak a növények a jövőbeni globális éghajlati viszonyokra; hogyan terjednek a növénybetegségek a leveleket érő esővíz következtében; javíthatjuk-e a növényi fertőzések előrejelzését; valamint miként befolyásolja az időjárás és az éghajlat a beporzók viselkedését.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
„Amikor kijön egy új uniós támogatási rendszer, hirtelen megváltozik a táj”
Egy tudós és egy képzőművész, Kroel-Dulay György és Gosztola Kitti eltérő megközelítésekkel, de ugyanazt vizsgálja: miért és hogyan változik körülöttünk a táj, és megvannak-e a megfelelő fogalmaink ahhoz, hogy megértsük a változás természetét?
Nem igaz, hogy csökken a világ élelmiszer-termelése, csak ami van, azt rosszul osztjuk el
Hatvan év alatt 158 százalékkal nőtt a megtermelt élelmiszer mennyisége, eközben a népesség 152 százalékkal nőtt. Úgy tűnik, van elég élelmiszerünk, de a kereskedelmi politikákat és gyakorlatokat sürgősen újra kellene gondolni.
Lencse, borsó, cékla és mikrozöldségek – így képzeli el a fenntartható étkezést két magyar étterem séfje
A FAO és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szerdai rendezvényén a tatai Platán Gourmet étterem Michelin-csillagos konyhafőnökének, Pesti Istvánnak és Bernát Dánielnek, a Szaletly Vendéglő és Kert séfjének bolygómentő fogásait is meg lehetett kóstolni.