Röviden: nem kell megijedni, és ha tervben volt egy izlandi nyaralás, nem kell lemondani az utat. A repülőjáratok fennakadás nélkül járnak, és bár jelenleg is tart az Izland délnyugati részén lévő Reykjanes-félszigeten a vulkánkitörés, ami 2021 márciusa óta sorrendben már a 12. ilyen esemény, ez sem okoz komolyabb gondot. Izland biztonságosan látogatható – persze, ahogy bármely külföldi út esetén, itt is szükséges a tájékozódás és felkészülés a helyi viszonyokra.

Természetesen a vulkáni működést és annak hatásait is fontos figyelembe venni egy izlandi turistaút esetében. A vulkáni működés jelenleg a Kék Lagúna közelében, az attól keletre lévő Sundhnúkur hasadékzónára korlátozódik. Bár a magma a Kék Lagúna és a közeli Svartsengi geotermális erőmű alatt 3-5 kilométer mélységben halmozódik fel, és a magma nyomása miatt e térség 2020-hoz képest már közel 1 méterrel magasabban van, szerencsére nem pontosan itt zajlik a vulkáni működés. Az ettől keletre húzódó délnyugat-északkeleti csapású Sundhnúkur hasadékzóna egy gyengeségi zónát jelent. Emiatt, amikor a magma nyomása már meghalad egy küszöbértéket, akkor nem pontosan felfelé nyomul, hanem a felszín alatt elcsatornázódik kelet felé, ahol a kőzetek szakítószilárdsága kisebb. Mivel ezen a ponton könnyebben szét tudja feszíteni a kőzettestet, ott tör a felszínre, ott történik a vulkáni működés.

Ez az eseménysor 2023 nyarának végén kezdődött, amikor több ezer földrengés pattant ki, és november elején mintegy egyméteres oldalirányú távolodás történt a széthúzó erők következtében, a megnyíló repedésekbe pedig magma nyomult, nagyjából 20 kilométer hosszan. A repedések a felszínen is megjelentek, mégpedig egy békés halásztelepülésen, a 3600 lakosú Grindavíkban is. A lakosokat sikerült gyorsan kitelepíteni, ám ők azóta sem térhettek vissza lakóhelyükre. A több méter mély repedések utakat, kerteket törtek, szabdaltak fel, sőt házakat is megrongáltak. A magma azonban csak 2023 decemberében tudott felszínre törni.

A vulkáni működésre már korábban megindult a felkészülés, és több méter magas földsáncot építettek a falu köré, majd a Kék Lagúna és a Svatsengi geotermális erőmű köré is. Ez a földsánc védte meg mindkét helyszínt – ha ez nem lett volna, ha nem dolgoztak volna izlandi önkéntesek a földsánc magasításán és megerősítésén még a vulkáni kitörések alatt is, akkor ezeket a területeket ma már vastag láva borítaná. Ebben az esetben megsemmisült volna a turistákat vonzó látványosság, valamint a több tízezer lakost energiával és meleg vízzel ellátó erőmű is.

A védekezés persze nem kevés pénzbe kerül: az izlandi kormány már több mint egymilliárd eurót költött erre. Talán ennek is tudható be, hogy a Kék Lagúnát, ahogy csak lehet, megnyitják, akár úgy is, hogy a közelben, mintegy 10 kilométer távolságban zajlik a vulkáni működés. Ez elsőre akár felelőtlenségnek vagy meggondolatlanságnak is tűnhet, de mielőtt elhamarkodott véleményt alkotunk erről, azt sem árt figyelembe kell venni, hogy a Kék Lagúna Izland egyik legnagyobb bevételi forrása, amely éppen a vulkáni működéssel szembeni felkészülés anyagi költségeit is képes fedezni.

Modern időkben élünk, ahol egyelőre működik az az elv, hogy a hatóságok megbíznak a szakemberekben, akik eddig minden alkalommal sikeresen előre jelezték a közelgő vulkánkitörést, valamint a gondosan kidolgozott riasztási rendszer is működött. Eddig minden alkalommal sikerült kitelepíteni, elszállítani a Kék Lagúnában tartózkodó turistákat és a Grindavíkba vissza-visszatérő lakosokat. Ahhoz, hogy ez a rendszer működjön, szükség van arra, hogy a szakemberek, a vulkanológusok a legmagasabb szinten végezzék munkájukat. Ez csöppet sem egyszerű, hiszen a mostani kitörés előtt is hónapokon keresztül nyugalom volt, de még kedden sem lehetett tudni, hogy éjfél után nem sokkal vulkánkitörés lesz. Ennek nem volt semmi előjele. Azonban napi 24 órában zajlik a megfigyelés, és az érkező jelek (földrengés és felszínemelkedési adatok) alapján gyorsan kell dönteni. Például arról, hogy felébresszék a mintegy 300 turistát a Kék Lagúna szállodájában, és gyorsan elszállítsák őket. Ez roppant nagy felelősség, azonban most is sikeresen zajlott, és ehhez kellett a szakértelem, a nagy tudáson alapuló megfelelő és határozott döntés, valamint a kidolgozott riasztási lánc.

A vulkáni kitörés zajlik, a lávaöntés azonban most nem a Kék Lagúna felé nyomul, hanem keleti irányba, és ez nem okoz veszélyt. A fő veszélyforrás a légszennyezés. A látási viszonyok a kitörés környékén rettentően rosszak, minden szürke. Ez azonban nem „füst”, nem beszélhetünk „mérgező gázokról” sem. A vulkáni működés során ugyanis nem csak láva folyik és terül szét a felszínen, hanem jelentős mennyiségű, a felszín alatti magmában oldott vulkáni gáz is a légkörbe jut. Ennek jelentős része vízgőz, de emellett számottevő mennyiségben van kén-dioxid és szén-dioxid, valamint hidrogén-fluorid is.

A levegőminőségre a kén-dioxid gáz hat leginkább, ami egyfajta szmogot (úgynevezett vulkáni szmogot) okoz. A kén-dioxid szúrós szagú gáz, amely irritálja az érzékszerveket, szemet és légzőszervet egyaránt. Nem mérgező, azonban – függően a szabadban való tartózkodás idejétől és a szennyezés mértékétől – okozhat problémát. Az egészségügyi határértéke 350 µg/m³, ha ezt mondjuk kétszeresen meghaladja a szennyezés, akkor 10-15 perc után érezhető lehet fejfájás, érzékszervi irritáció, de köhögést, orrfolyást is tapasztalhatunk. Ennek jobban ki vannak téve a gyerekek és idősek, valamint az érzékszervi betegségben szenvedők. Ilyen érték mellett azonban még mehet az élet, de figyelni kell arra, hogy minél kevesebbet legyünk szabadban. Nagyjából 3000 µg/m³ feletti kén-dioxid-légszennyezés esetén már vörös riasztást adnak ki, amikor korlátozni kell a szabadban végzett tevékenységet, 14 000 µg/m³ feletti érték esetén pedig minden kinti tevékenység veszélyes lehet, és szükséges a gázmaszk. A vulkáni szmog elterjedését alapvetően az uralkodó széljárás befolyásolja, ami akár napról, napra változik. Érdemes ezért az Izlandi Meteorológiai Intézet (IMO) honlapján ellenőrizni az akár napokra előre jelzett várható légszennyezést.

A vulkáni levegőszennyezéshez hozzájárulhatnak a levegőbe kerülő apró, akár milliméteresnél is kisebb vulkáni szemcsék, amelyek összességét vulkáni hamunak nevezzük. Fontos tudni azt, hogy a vulkáni hamu alapvetően kőzetüvegszilánk, aminek nagy mennyiségben való belélegzése súlyos légzőszervi károsodást okozhat (ez a vulkáni hamu a magas légkörbe jutva veszélyeztetheti a repülést is, mert a modern repülőgépek hajtómotorjára ráolvadhat, és azt leállítja – ezért kell ebben az esetben korlátozni vagy leállítani a repülést). Ilyen jelentős mennyiségű vulkáni hamuanyag azonban Izlandon nincs a levegőben, legfeljebb közvetlenül a vulkáni kitörés helyén, ahova amúgy is tilos a bejutás. A magas légkörbe pedig nem jut fel számottevő vulkáni hamuanyag, azaz zavartalan a légi közlekedés. A széllel azonban akár több kilométer távolságba is eljuthatnak a lávaszökőkutakból származó vékony kőzetüvegszálak, amelyeket a helyiek boszorkányhajnak neveznek. Ezek mennyisége nem nagy, azonban ebben az esetben is figyelni kell a szélirányt és adott esetben a szájmaszk jelenthet védelmet.

Összességében elmondható, hogy bár jelenleg is zajlik Izlandon vulkánkitörés, ez egyelőre nem okoz komolyabb veszélyt. Elsősorban a kitörés helyszínének környékén kell figyelni az időjárási és légszennyezési viszonyokat (akár Reykjavíkban is), és be kell tartani a szabályokat, például azt, hogy nem szabad megközelíteni a vulkáni működés helyszínét. Izland nagy része pedig úgy látogatható, ahogy bármikor, nincs korlátozás. Egy izlandi látogatásra tehát úgy készüljünk, mint bármely hazai vagy külföldi kirándulásra: tervezzük utunkat úgy, hogy figyeljük az időjárási előrejelzést – Izland esetében, vulkánkitörés során pedig a vulkáni szmogra való kilátásokat is!

A szerző geológus-vulkanológus, az MTA rendes tagja, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA-HUN-REN CSFK PannonVulkán Lendület Kutatócsoport tagja.

Korábbi cikkei a Qubiten:

Évtizedes, sőt talán évszázados megpróbáltatások várnak Izlandra a növekvő vulkáni aktivitás miatt

Harangi Szabolcs tudomány 2024. március 2.

A közeljövőben újabb vulkánkitörés várható a szigetországban, és ennek csak nagyon rövid idővel az esemény előtt lesz egyértelmű előjele. A szakemberek senkinek nem javasolják, hogy Grindavíkban éjszakázzon, és azt sem nézik jó szemmel, hogy a Kék Lagúna turistaparadicsom ismét megnyitotta kapuit.

Váratlanul kitört az Etna, de nem úgy, ahogy megszoktuk

Harangi Szabolcs tudomány június 2.

Európa legnagyobb aktív vulkánja még félmillió év után is tud meglepetést okozni: hétfői kitörését ritka piroklaszt-ár követte, ami akár 100 km/órával is lezúdulhat, így lehetetlen elmenekülni előle.

Miért volt ennyire pusztító a több ezer halálos áldozattal járó mianmari földrengés?

Harangi Szabolcs tudomány április 4.

A 2023-as török-szír földrengésnél is több embert sújtó szupernyírásos rengés a világ egyik legaktívabb törésvonala mentén pattant ki, másfél perc alatt 300 kilométer hosszan felhasítva a földkérget. Nagy a félelem, hogy az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb természeti katasztrófája történt.