Ha fizetéscsökkentés nélkül vezetik be a négynapos munkahetet, az javítja a dolgozók jóllétét és teljesítményét is – derül ki az eddigi legnagyobb, hat országban készült kutatásból, amit a munkanapok számának csökkentéséről valaha végeztek.

A Nature Human Behaviour folyóiratban megjelent tanulmány szerint hat hónapig összesen 2896 munkavállalót és 141 céget vizsgáltak Ausztráliában, Új-Zélandon, az Egyesült Államokban, Kanadában, Írországban és az Egyesült Királyságban. Az eredmények szerint csökkent a kiégés, nőtt az elégedettség, és javult a mentális és fizikai egészség. A munkavállalók hatékonyabbnak és kipihentebbnek érezték magukat, annak ellenére, hogy óraszámban kevesebbet dolgoztak.

A kutatók eleinte attól tartottak, hogy a heti öt napi munka négy napba sűrítése növeli majd a stresszt, mivel a dolgozókat jobban feszítik majd a határidők, ám a vizsgálat ennek az ellenkezőjét mutatta: a stressz csökkent. A vállalatoknak nyolc hét felkészülési idő állt rendelkezésre a munkafolyamatok átszervezésére – például a felesleges meetingek megszüntetésére –, hogy a korábbi munkaidő 80 százalékát fenntartva is működőképesek maradjanak. A dolgozók a próbaidőszak előtt és után is kérdőíveket töltöttek ki, amelyek jelentős javulást mutattak a frusztráció, stressz és mentális egészség terén.

A kísérletben részt vevő cégek több mint 90 százaléka a próbaidő után is megtartotta a négynapos munkahetet, ami arra utal, hogy nem tapasztaltak jelentős profitcsökkenést. Bár a termelékenységet cégszinten nem mérték közvetlenül, szakértők szerint a kipihent dolgozók kevesebb hibát vétenek, és hatékonyabban dolgoznak.

Mivel azonban a cégek önkéntesen jelentkeztek a programra, és az eredmények önbevalláson alapulnak, a hatások túlbecsültek lehetnek. A kutatók szerint ezért randomizált és kontrollált vizsgálatokra van szükség, hogy általánosabban is kiderülhessen a négynapos munkahét haszna.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Boldogabb dolgozókat és hatékonyabb munkavégzést eredményez a 4 napos munkahét

Bodnár Zsolt gazdaság 2021. május 12.

A heti 4 napos, 32 vagy 40 órás munkahét az eddigi tapasztalatok szerint nemcsak a dolgozók mentális egészségére és a környezetre, de a produktivitásra és a gazdaság egészére nézve is jótékony hatással van. Kisebb vállalati és önkormányzati próbák után most Spanyolországban indul elsőként országos szintű program a csökkentett munkaidő hatásának vizsgálatára.

A brit dolgozóknak és munkáltatóknak is bejött a négynapos munkahét

Dippold Ádám gazdaság 2023. február 21.

A koncepció tesztelésében 61 cég vett részt, ezek közül 56 meghosszabbította a tesztidőszakot, 18 pedig a négynapos munkahét végleges bevezetéséről döntött.

A 4 napos munkahét egyik legnagyobb kísérletében a résztvevők fele szerint javult a termelékenység

Bodnár Zsolt gazdaság 2022. szeptember 23.

Félidőnél jár a négynapos munkahét brit tesztje, amelyben 73 vállalat vesz részt. Egy felmérés szerint 78 százalékuk zökkenőmentes átállásról számolt be, 86 százalékuk a kísérlet végeztével maradna is az új munkarendben.

Izlandon is óriási sikert aratott a 4 napos munkahét próbája

Bodnár Zsolt gazdaság 2021. július 7.

Boldogabb dolgozók, produktívabb munkavégzés, a családdal eltöltött vagy a hobbiknak szentelt több minőségi szabadidő – Izlandon annyira bejött az elmúlt években tesztelt munkaidő-csökkentés, hogy ma már az ország munkavállalóinak 86 százaléka élhet a lehetőséggel, hogy 40 helyett heti 32-36 órát dolgozzon.

Jól hangzik a négynapos munkahét, de meg kell fizetni az árát

Kende Ágnes gazdaság 2023. december 4.

Szinte lehetetlen megmondani, hogy van-e értelme Magyarországon a négynapos munkahétnek, mert az emberek olyan sokféle formában dolgoznak, hogy emiatt a munkaidő-csökkentésnek is ezer formája lehetséges. De akármelyik variációt is nézzük, arra ne számítsunk, hogy kevesebb munkáért ugyanannyi marad a bérünk.