A produktivitás nem csökkent, sőt, sok esetben még nőtt is a 32 órás munkahét kísérleti bevezetése alatt, miközben a dolgozók 71 százaléka érezte úgy, hogy kevésbé fenyegeti a kiégés veszélye, 39 százalékuk pedig kevesebb stresszről számolt be – ezek a tanulságai egy most lezáruló kísérleti projektnek, amelyben összesen 61 cég 2900 munkatársa vett részt.

Ezek után nem is csoda, hogy a vállalatok többsége nem is akar változtatni a négynapos rendszeren: a 61 közül 58 cég jelezte, hogy így folytatják a munkát, 18 pedig véglegessé teszi a 32 órás munkaheteket. Joe Ryle, a 4 Day Week Campaign nonprofit szervezet igazgatója szerint a mostani eredmények valódi áttörést jelentenek, és azt jelentik, hogy ideje általánossá tenni ezt a munkarendet.

Ez a jelek szerint a cégeknek is jó: az új munkarendben dolgozók 65 százalékkal kevesebb betegszabadságot vettek ki, mint korábban, a munkahelyelhagyók száma pedig 57 százalékkal csökkent, mindeközben a kísérletben részt vevő cégek bevétele 1,4 százalékkal nőtt.

A gyakorlatban is működik

Brendan Burchell, a Cambridge-i Egyetem szociológiaprofesszora szerint sokan attól tartottak, hogy ha ugyanannyi fizetésért 20 százalékkal kevesebbet kell dolgozni, nem nő annyival a produktivitás, hogy pótolja az egy kiesett napot. Az eddigi adatok viszont éppen ezt mutatják: az emberek négy napban is ugyanolyan hatékonyan el tudják végezni a munkájukat, csak épp jobban érzik magukat közben.

Burchell szerint a munkaidő csökkentésével párhuzamosan a munkaerő maga is a produktívabb megoldások felé törekszik: azokon a helyeken, ahol bevezették az új munkarendet, sok esetben teljes egészében beszüntették az időrabló, hosszú megbeszéléseket, a munkavállalók pedig többet dolgoztak és kevesebb időt pazaroltak el, mint az ötnapos munkahét alatt.

David Frayne, a Cambridge-i Egyetem kutatója szerint az eredmények megmutatták azt is, hogy a rendszer nem csak elméletben, hanem a gyakorlatban is működőképes. A kísérlet félidejében a résztvevők fele gondolta úgy, hogy javult a termelékenység (végül kiderült, hogy még ennél is jobb a helyzet), 86 százalékuk pedig maradt volna a négynapos rendszernél, ez az arány végül 92 százalékra nőtt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: