Gyéríteni vagy nem gyéríteni – folytatódik a vita a szúnyogirtásról
Folytatódik a szúnyoggyérítés körüli vita: miután két héttel ezelőtt beszámoltunk arról, hogy Kemenesi Gábor virológus szerint az emberre is veszélyes az a szer, amit kémiai szúnyoggyérítéshez használnak Magyarországon, az irtást végző konzorcium az MTI-hez eljuttatott közleményben reagált a vádakra. A közleményt Fekete Gábor, az irtással megbízott Corax-Bioner Zrt. vezérigazgatója és Reisinger Mátyás, a Magyar Egészségügyi Gázmesterek Egyesületének Elnöke jegyezte.
A közleményben azzal vádolták meg a virológust, hogy tudományos bizonyítékok nélkül állítja, hogy az irtáshoz használt deltametrin fejlődési rendellenességet okozna, Kemenesi ezért a Facebookon közzétett hivatalos állásfoglalásában reagált a vádakra. Az erről szóló cikk megjelenését követően Fekete a lapunknak eljuttatott levelében válaszolt Kemenesi állításaira, a virológus pedig megkeresésünkre az újabb vádakra is reagált. (A laikusként helyenként nehezen érthető tudományos nyelvezetre való tekintettel az egyes tematikai részek elején röviden összefoglaltuk, miről szól a vita az adott kérdésben.)
Dózisvita és túlhasználat
Fekete Gábor azzal vádolja Kemenesit, hogy állításait nem tudományos publikációkra, hanem egy sajtóközleményre alapozza, és hangsúlyozza, hogy a hazai szúnyoggyérítés során használt deltametrin dózisa messze elmarad a káros hatásokat kiváltó mennyiségtől. Kemenesi Gábor szerint azonban a PAN-közlemény több tucat tanulmányra hivatkozik, amelyek együttesen figyelmeztetnek a szer potenciális kockázataira – különösen akkor, ha a kezelések gyakorisága nem átlátható. Emellett a magyarországi túlhasználatra és az alternatív, környezetbarát megoldások hiányára is rámutat.
Fekete Gábor: Nyilatkozatában Kemenesi úr továbbra is csupán a Pesticide Action Network sajtóközleményét jelöli meg hivatkozásként, nem pedig a tényleges tudományos publikációkat. Ezeket áttanulmányozva toxikológiai alapismeretek birtokában is könnyen megállapítható, hogy még a legújabb vizsgálati eredmények is sok nagyságrendi távolságra vannak attól, hogy a hazai szúnyogirtást magzatkárosítónak bélyegezzék.
Példaként érdemes áttekinteni a PAN által hivatkozott, 2024-ben megjelent cikket. Ebben egereken vizsgálták a deltametrint, és azt találták, hogy a vemhesség teljes ideje alatt a hatóanyagot 3 naponta adagolva, 3 mg/testtömeg kg dózisban okozott a magzatokban idegrendszert károsító hatást. Amennyiben ezt közvetlenül emberre vonatkoztatjuk, egy 50 kg súlyú várandós hölgy esetén 150 mg tiszta deltametrin-dózist jelent. A hazai szúnyoggyérítésben a hatóanyag maximálisan kijuttatható mennyisége 0,1 mg négyzetméterenként. Ekkora mennyiség reálisan nem juthat be a szervezetünkbe, de amennyiben mégis, akkor 1500-szoros dóziseltérésről beszélünk, nem beszélve arról, hogy 3 naponta nem végezhető szúnyoggyérítés. Egy településen egy évben átlagosan 3-4 alkalommal fordul elő védekezés.
Fentiek alapján továbbra is súlyosan félrevezetőnek, pánikkeltőnek gondolom Kemenesi úr nyilatkozatait. Erre alapozva szinte az összes otthoni rovarirtó spray, párologtató készítmény használatát fel kellene függeszteni, de hosszan sorolhatnánk egyéb háztartási tisztító szereinket is.
Kemenesi Gábor: A PAN-közlemény továbbra is több mint negyven tudományos publikációt listáz, újra kérném tisztelettel a kezelést végző konzorciumot, hogy figyelmesen tanulmányozza a PAN anyagait. A PAN-közlemény számos tanulmányt hivatkozik, nagyon eltérő mennyiségekkel, alacsony és extrém alacsonnyal is. Fekete úr a cherry-picking klasszikus stratégiáját folytatja, kiemelve egyetlen tanulmányt. Ráadásul a melegvérű állatokra jelentő kockázat mindezek, azaz a több tucat hivatkozott tanulmány szerint dózisfüggetlenül is fennáll, és figyelemre érdemes szempont a szer használati módjának felülvizsgálatában. Kifejezetten aggodalomra adnak okot a leírt metabolomikai hatások melegvérűekben. Még amennyiben igaz is lenne a mennyiségi kritikájuk, a hazai túlhasználatra továbbra sem kaptunk választ, ami nyilvánvaló eltérés más országok gyakorlatától és az EU-s, illetve hazai irányelvektől.
A hazai túlhasználat a gyérítések szükségességének átláthatatlanságával súlyosbodik, ugyanis nem nyilvános, hogy milyen mérések alapján történik. A kivitelezést végző vállalkozói kör az elvárt 80%-os hatékonyságot magának méri, így nyilvánvalóan ez rendre teljesül. Több pécsi mérésünk is rámutatott ezek jelentős pontatlanságára. Saját, automata csapdával végzett méréseink az esetek többségében kifejezetten nem támasztották alá a kezelések szükségességét, Pécs városa ennek kapcsán többször lemondta a központi gyérítést. Ezen felül több mint egy évtizede, több százezer hektáron folyik az ilyenformán átláthatatlan szakmaisággal elrendelt kezelés. Ez csak 2024-ben 694 816 hektáron földi kémiai, 42 968 hektáron légi kémiai (ez kizárólag komoly indokkal, külön engedéllyel végezhető, ennek kiadása évek óta szakmailag megkérdőjelezhető) és csupán 19 213 hektáron történt légi biológiai kezelés. Ilyen mértékű használatot kizárólag egy aktívan zajló, országos járvány indokolna a bevett nemzetközi gyakorlat szerint.
Egy évtizede nincs válasz, hogy amennyiben valóban érdekelt a konzorcium és nem csupán greenwashingra használja fel a biológiai szer forgalmazását, miért nem sikerült még az átállás, vagy legalább a környezetkímélő módszer arányának növelése. Az átállás gyors lehetőségére több tudományos és gyakorlati példát is végeztünk az elmúlt években. A magyarországi nagy folyók teljes árterületének LIDAR (lézertechnológiás letapogatás) mérései (térképek) rendelkezésre állnak és alkalmazhatóak a biológiai kezelések számára elsődleges bevezetésként. Ennek tudományos hátterét a European Mosquito Control Association konferenciáján 2021-ben bemutattuk, illetve a Közép-Duna mentén működő Szúnyoglárva-program évek óta sikeresen alkalmazza is.
Rezisztencia
A szúnyoggyérítést végző cég vezetője elismeri, hogy a Kemenesi-féle kutatás tudományosan releváns rezisztenciagént mutatott ki egy hazai szúnyogfajban, de szerinte ez nem bizonyítja a gyakorlatban is megjelenő rezisztenciát, vagyis hogy a szúnyogok ténylegesen túlélik a kezeléseket. Kemenesi viszont hangsúlyozza, hogy a kimutatott mutáció megléte a nemzetközi szakirodalom szerint megbízható indikátora a rezisztenciának, és a hazai irányelvek alapján már ennek gyanúja is elegendő lenne a szer alkalmazásának felfüggesztéséhez.
Fekete Gábor: Pár szót a rezisztenciáról: Kemenesi úr és munkatársai által egy hazai szúnyogfaj esetén kimutatott rezisztenciagén jelenléte kétségtelenül fontos tudományos eredmény. Ez azt jelenti, hogy az adott fajban bizonyítottan jelen van a rezisztenciára való hajlam. A rezisztencia tényleges megjelenését (vagyis hogy a kezelés után életben maradnak az egyedek) ugyanakkor sem a független kutatók, sem a gyakorlati munkában közreműködő monitoring szakemberek, sem cégünk munkatársai nem mutatták ki. Amennyiben ez megtörténne, azt természetesen az engedélyező hatóság felé közölni fogjuk.
Kemenesi Gábor: A rezisztencia kapcsán a nemzetközileg is elfogadott kdr mutáció jelenlétét vizsgáltuk, ennek tudományos háttere teljesen feltárt, így a fenotípusos hatásra rendkívül erős indikáció, pláne homozigóta állapotban (amit mi is kimutattunk). Ez alatt azt kell érteni, hogy a mutáció jelenléte rendkívül nagy valószínűséggel rezisztenciát jelent, ugyanis az idegrendszer feszültségfüggő nátriumcsatornáinak szerkezeti változását okozza, melynek hatására a szer már fizikailag nem képes ezekhez kötődve hatást kifejteni, ez szakirodalmilag mára alaposan feltárt. Abban az egyben igazuk van, hogy a rezisztencia többféle módon is jelentkezhet és a kdr csupán egy ezek közül (tehát várhatóan ennél több rezisztens szúnyogunk is van, például metabolikus rezisztenciával), de ebben a vitában nem ez a kérdés – ez már csak személyes véleményem, de erre megint csak az lenne a korrekt válaszuk, hogy saját, publikált mérési adatokat is közölnek.
A hazai irányelv szerint ugyanis a rezisztencia gyanújának felmerülése is elég a szer használatának beszüntetéséhez és felülvizsgálatához – a tanulmányunk, ellenvéleményük ellenére is bőségesen elég a gyanú felmerülésére, a korlátozás azonban valamiért nem történt meg.
Kémiai vs. biológiai irtás
Fekete Gábor a virológus korábbi cégkapcsolatára hivatkozva próbálja megkérdőjelezni a szakmai függetlenségét. Kemenesi szerint ez személyeskedés, és hangsúlyozza: a vitatott együttműködés célja éppen a szóban forgó szer kiváltása és a környezetbarát módszerek hazai bevezetése volt.
Fekete Gábor: Kétségtelen tény, hogy cégünk jelenleg is érdekelt mind a biológiai szúnyogirtásban, mind a kifejlett szúnyogok elleni védekezésben. Mint ahogy az is tény, hogy Kemenesi úr nemrégiben még résztulajdonosa volt egy – azóta már végelszámolás alatt álló – kártevőirtó cégben (LOKÍMICA Magyarország Kft., 2021-2022.)
Kemenesi Gábor: Fekete úr ismét bevett gyakorlatként a vitapartner szavahihetőségét kívánja aláásni. Az ismert hazai kezelési arányok továbbra is döntően kémiai alapúak, így a biológiai készítmény több éve tartó forgalmazása szakmai szemmel is csupán greenwashingként értelmezhető. Az NNGYK hivatalos adatai alapján a biológiailag kezelt terület mérete közel azonos 2024-ben és 2014-ben, tehát tíz év alatt sem sikerült jelentős változást elérni ezen a területen, amit további jelentős aggodalomra ad okot. A megnevezett céggel kapcsolatban valóság az, hogy a Virológiai Nemzeti Laboratórium, hivatalos és nyilvános szakmai együttműködésben a spanyolországi cég hazai leányvállalatával (cégben betöltött szerepem ennek köszönhető, havi juttatás nélkül, biológus szakértőként vettem részt) be kívánta vezetni a környezetkímélő szúnyoggyérítési megoldásokat a vita alapját képező deltametrin kivezetése céljából. Ez az integrált szúnyoggyérítést jelenti, melyen azóta is dolgozunk. Több hazai város is partnerré vált az új technológiák tesztelésében és bevezetésében. Tevékenységünkről számos nyilvános hír érhető el.
A megkezdett tevékenységet továbbra is folytatjuk, jelenleg is dolgozunk tudományos alapú, környezetbarát megoldások bevezetésén hazánkban, amely azt gondolom, hogy az évi több milliárd forintból működő konzorciumtól is elvárható és a hazai irányelvek szerinti feladata is lenne.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Csak erős idegzetűeknek ajánlott a kémiai szúnyoggyérítés hatásait bemutató videó
A Greendexen publikált anyag a Debrecen területén júliusban végzett légi műveletsorozat közvetlen hatásait dokumentálja.
Magyar kutatók megoldása hozhat áttörést a biológiai szúnyogírtásban
A környezet- és természetkímélő metódust a Természettudományi Kutatóközpont, a Bay Zoltán Kutatóintézet, valamint az ELTE Kémiai, illetve a Fizikai és Csillagászati Intézet kutatói közösen dolgozták ki.
