Az emberré válás egyik nagy rejtélye, hogy miért és mikor másztak le és emelkedtek kétlábra az első emberelődök. Nem kerültek elő eddig ugyanis fosszilis bizonyítékok abból az időszakból, amikor Afrikában a zárt erdőket felváltották a ligeterdőkkel tarkított nyílt szavannák. A jelenleg uralkodó elmélet szerint a vegetáció átalakulása kényszerítette a földre a korai hominidákat.

A Frontiers in Ecology and Evolution című folyóiratban most megjelent tanulmány szerzői azt állítják, a mozaikerdős szavannai környezet korántsem jelent akkora evolúciós kényszert, mint azt eddig feltételezték -- olvasható a Phys.org összefoglalójában.

A németországi Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói Tanzániában, az Issa völgyében élő kelet-afrikai csimpánzok (Pan troglodytes schweinfurthii) viselkedését elemezték, precízen feltérképezve a táplálékszerzési útvonalaikat, beleértve a felkeresett fák méretét, térbeli elhelyezkedését.

Kiderült, hogy az állatok, ugyanúgy a fákon éltek, mint őserdei társaik, a talajszintre csupán elvétve ereszkedtek le. A kutatók ugyanakkor rendszeresen megfigyelték a korábban csak a zárt lombkoronákban élő csimpánzoktól látott táplálékszerzési módszert is, amely során a csimpánzok a vékonyabb ágakon lévő gyümölcsöket, leveleket kétlábra magasodva, nyújtózkodva gyűjtik be.

Az Issa völgy csimpánzainak megfigyeléses vizsgálata a kutatók szerint azt mutatja, hogy annak ellenére, hogy pár lépést minden további nélkül meg tudnak tenni a talajon, mégis leggyakrabban a fákon járnak két lábon. „Logikus, hogy korai hominida rokonaink hasonlóképp művelték a kétlábú járást, az ágakba kapaszkodva ugyanis biztosabb egyensúlyt tudnak fenntartani. Ha az Issa-völgyi csimpánzokat megfelelő modelleknek tekinthetjük, a felfüggesztő és kétlábú viselkedés valószínűleg létfontosságú volt egy nagy testű, gyümölcsevő hominidáknak a nyílt élőhelyen való túléléshez” – idézi a kutatók következtetését a Phys.org.

Rhianna Drummond-Clarke, a tanulmány első szerzője szerint mivel ők a száraz évszakban figyelték meg a szavannai csimpánzokat, érdemes volna megvizsgálni, hogy ezek a viselkedési mintázatok megmaradnak-e az esős évszakban, mivel nem ismert, hogy akkor is elegendő táplálékkal szolgálnak-e a ligetek fái. Ráadásul csak egyetlen szavannai populáció viselkedése alapján vonták le következtetéseiket, így korántsem biztos, hogy ezek a mintázatok más mozaikos szerkezetű tájakban is jelen vannak-e, vagy csak az Issa völgyében.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Fűszál a fülbe, fűszál a fenékbe: valódi divatmajmokat figyeltek meg egy zambiai csimpánzmenhelyen

Dippold Ádám majom július 20.

A divatot egy Julie nevű csimpánz indította el, de társai a halála után is hódoltak a látszólag céltalan szokásnak. Egy július elején megjelent kutatás szerint gyakorlati haszna ugyan nincs a fülbe dugott fűszálnak, de szociális szerepe azért lehet.

A csimpánzok elsősegélyt nyújtanak egymásnak sérülés vagy más bajok esetén

Nagy Gergely tudomány május 14.

Felismerik, ha a másiknak segítségre van szüksége, azonosítják és megfelelően használni is képesek a gyógyító hatású növényeket.

Rendszeresen tartanak alkoholmámoros lakomákat a bissau-guineai csimpánzok

Vajna Tamás tudomány április 22.

A táplálékon egyébként ritkán osztozkodó főemlősök az etanolosan erjedő kenyérgyümölcs érésekor vendégelik meg egymást.