Nálunk szombaton tetőzik a hőség, vasárnap hidegfront jön, de a Met.hu előrejelzése szerint viszonylag szárazon érkezik. Arra azonban biztosan jó lesz, hogy a forró levegőt kiűzze térségünkből. Egész Európa szokatlanul erős hőhullámmal szembesült az elmúlt hét során, amelyet mindenütt a kontinensen megszenvednek, a mediterrán területektől egészen Norvégiáig.

A példátlanul magas hőmérséklet nehézségeket okoz Dél-Franciaországban, Horvátországban, Olaszországban és Spanyolországban, és egész Európában jelentősen megnöveli a tűzvészek által okozott károkat – kezdi körképét a Guardian.

Franciaország délnyugati részén a hét elején Angoulême-ben, Bergerac-ban, Bordeaux-ban, Saint-Émilion-ban és Saint-Girons-ban dőlt meg a hőmérsékleti rekord. A Météo France szerint a régióban az elmúlt évtizedek átlagát 12 Celsius-fokkal haladta meg a hőmérséklet. Horvátországban, Šibenikben 39,5, Dubrovnikban pedig 38,9 Celsius-fokos hőmérsékleti rekord volt, miközben súlyos erdőtüzek dúltak a part mentén. Magyarországon is megdőlt a napi maximális hőmérsékleti rekord, augusztus 10-én a körösladányi meteorológiai állomás 39,9 fokot mért, Budapesten pedig 38,7 fokos hőség volt.

A dél-európai hőhullám akkor érkezett, amikor északon éppen csak túl voltak a sarkkörön tapasztalt példátlanul magas, 30 Celsius-fok feletti hőmérsékleteken. Norvégia, Svédország és Finnország hiába hűvös éghajlatú országok, júliusban rekordmagasságú hőmérsékleteket mértek, Finnországban 22 napon át volt 30 Celsius-fok feletti hőség, Svédországban tíz napon át éjjel sem süllyedt 20 fok alá a hőmérséklet. Skandináviában számos rénszarvas pusztult el a hőség miatt, sok állat a településeken keresett hűsítő árnyékot, az autósokat az alagutakban meghúzódó rénszarvasokra kellett figyelmeztetni.

Európán kívül Kanadában is megdőlt több tucat hőmérsékleti csúcs, Irakban pedig 50 Celsius-fok feletti rekordhőséget regisztráltak, miközben áramszünet is sújtotta az országot.

Olaszországban, ahol 27 nagyváros közül tizenhatban vörös riasztás volt érvényben, és egy négyéves gyerek hőgutában halt meg, illetve Spanyolországban, ahol egy férfi 98 százalékos égési sérüléseket szenvedett egy bozóttűzben, a hőség ezzel együtt sem döntött rekordokat.

„A hőhullám fő jellemzője nem az intenzitása, hanem a hossza és kiterjedése” – idézi a brit lap José Camacho klímatudóst, a spanyol meteorológiai ügynökség, az Aemet szóvivőjét. Lauriane Batté, a Météo France klímakutatója szerint várható volt ez a hosszú és kiterjedt hőhullám, hiszen az 1947 óta Franciaországban bekövetkezett 51 hőhullám több mint fele az elmúlt 15 évben történt. „Ez egyértelműen a klíma felmelegedésének jele” – állítja a kutató. Mint azt a Qubit is megírta, Európában csak idén júliusban 2300 áldozatot követelt a hőség.

Kedden közzétett adatok szerint idén eddig 400 ezer hektárnyi terület égett le Európában erdő- és bozóttüzek következtében, ez az elmúlt húsz év augusztus közepi átlagánál 87 százalékkal több.

A France24 az egyre súlyosbodó hőhullámokkal kapcsolatban az elmúlt évtized tendenciáira hívja fel a figyelmet. A 2003-as évre emlékeztetnek, amikor 16 ország összesen 70 ezer halálesetét a súlyos augusztusi hőhullámmal hozták összefüggésbe. 2022 volt még súlyos esztendő ebből a szempontból: 35 európai ország 60 ezer halálesete volt a hőséghez köthető.

A France24 arra mutat rá, hogy a kétezres évek óta egyre intenzívebbek a hőhullámok. 2010-ben Kelet-Európa szenvedett leginkább, különösen Oroszország, ahol rendkívül hosszú, 45 napos hőség volt, a júliusban Moszkvában mért 37,2 fokos rekordhőmérséklettel. 2019 nyarán főként Európa északi felét érte szokatlanul nagy hőség, rekordokat mértek Hollandiában, Belgiumban, Németországban és Nagy-Britanniában.

2021-ben Görögország 1987 óta a legrosszabb hőhullámot élte át, Spanyolországban pedig augusztusban minden idők legmagasabb hőmérsékleti rekordját mérték.

Két évvel később, júniusban megint Észak-Európát sújtotta a hőség, júliusban és augusztusban pedig a déli régiók szenvedtek a 38–46 fokos forróságtól, az Európai Unió időjárás megfigyelő programja, a Copernicus adatai szerint. Európában összességében egyre előbb kezdődnek és egyre hosszabban kitartanak a rendkívül meleg periódusok, 2019-ben és ‘22-ben Németország és Ausztria már júniusban melegrekordokat regisztrált, 2023-ban pedig egészen szeptemberig elnyúltak ezek az időszakok.

Végül néhány európai ország eddigi hőmérsékleti rekordja:

• Franciaország: 46 Celsius-fok 2019 júniusában
• Portugália: 47,3 Celsius-fok 2003 augusztusában
• Spanyolország: 47,4 Celsius-fok 2021 augusztusában
• Németország: 41,2 Celsius-fok 2019 júliusában
• Nagy-Britannia: 40,3 Celsius-fok 2022 júliusában.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

2300 életet követelt a júniusi hőhullám Európában

Dippold Ádám tudomány július 9.

A World Weather Attribution gyorselemzése szerint ezek közül 1500 halálesetért az emberi kibocsátások által okozott klímaváltozás felelős.

A globális átlagnál jóval gyorsabban melegedik Magyarország

Vajna Tamás tudomány július 7.

A következő évtizedekben a kontinentális klíma hatásai tovább erősödhetnek, fokozva a nyári hőhullámok és aszályok gyakoriságát, állítja gyorselemzésében Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének munkatársa.