Üzbegisztán déli részén dolgozó régészek olyan bizonyítékokat tártak fel, amelyek megkérdőjelezik a mezőgazdaság eredetéről szóló korábbi elméleteket. A rangos PNAS folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint a Surkhan-Darja-völgyben élő emberek már 9200 évvel ezelőtt is arattak vadárpát, nagyjából egy időben a civilizáció bölcsőjének tartott termékeny félhold, vagyis a Mezopotámiat és Kánaánt magába foglaló közel-keleti terület korai gazdálkodó közösségeivel.

A Toda-1 nevű barlang feltárásai során árpaszemeket, kőből készült sarlópengéket és őrlőeszközöket találtak, ami azt mutatja, hogy a közép-ázsiai vadászó-gyűjtögető közösségek már évezredekkel azelőtt elkezdtek kísérletezni a gabonafélék aratásával és feldolgozásával, hogy nyugat felől megérkeztek volna a területre a haszonnövények termesztését elhozó népcsoportok.

A leletek arra utalnak, hogy a völgy lakói változatos étrendre támaszkodtak: vadárpát, pisztáciát és almát fogyasztottak, amelyeket speciálisan kialakított kőeszközökkel dolgoztak fel. A pengék vizsgálata kimutatta, hogy azokat kompozit sarlómarkolatokba illesztették, amelyeket kifejezetten fűfélék vágására terveztek – ez a Közép-Ázsiában ismert egyik legkorábbi példa hasonló technológiára.

Bár az árpamaradványok többsége vad típusú (Hordeum vulgare ssp. spontaneum), néhány szem hasonlít a termékeny félholdban termesztett fajtához (Hordeum vulgare ssp. vulgare) is. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy helyi kísérletezés vagy kulturális kapcsolatok révén a térségben is megjelentek a termesztés előzményei.

A közép-ázsiai árpabetakarítás feltárása jelentősen kiterjeszti a mezőgazdaság eredetének földrajzi kereteit. A kutatók szerint a növények háziasítása nem hirtelen forradalom volt, amelyet az éghajlatváltozás vagy népességnyomás kényszerített ki, hanem az emberek és a növények hosszú távú együttélésének nem szándékolt következménye. Ahogy Robert Spengler, a Max Planck Geoantropológiai Intézet kutatója fogalmaz: „Az eredmények bizonyítják, hogy a földművelés felé vezető átmenet széles körben elterjedt, fokozatos folyamat volt, amely már jóval a tényleges gazdálkodás elterjedése előtt átalakította az eurázsiai társadalmakat.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Megdőlhet a régóta fennálló elmélet: mégsem a mezőgazdaság alakíthatta ki a társadalmi egyenlőtlenségeket

Bodnár Zsolt tudomány augusztus 10.

A Kárpát-medence lelőhelyeinek alapos elemzése után kiderült: a mezőgazdaság elterjedése utáni 5000 évben nem nőttek jelentősen a társadalmi egyenlőtlenségek, vagyis mégsem az eke lehetett az emberiség leggonoszabb találmánya.

14 400 éves kenyérmorzsákat találtak a Fekete-sivatagban

Bodnár Zsolt tudomány 2018. július 18.

A Jordániában talált morzsák azt bizonyítják, hogy már a mezőgazdaság elterjedése előtt több ezer évvel sütöttek kenyeret az őskőkorszakban élő társadalmak.

Mégsem a környezeti hatások miatt térhettek át a földművelésre a vadászó-gyújtögető őseink

Bodnár Zsolt tudomány április 1.

Bár a melegedő éghajlat és a növekvő csapadék is szerepet játszott a kb. 12 ezer éve történt átmenetben, egy friss kutatás szerint az emberek sokkal aktívabban ösztönözték a mezőgazdaság terjedését, mint eddig gondolták.