Egy friss, a Kárpát-medence ókori közösségeiről készült úttörő tanulmány komoly kihívás elé állítja a társadalmi egyenlőtlenségekről szóló, régóta fennálló elméleteket. Az egyik ilyen azt állítja, hogy a mezőgazdaság megjelenése Európában kb. 8000 évvel ezelőtt elkerülhetetlenül olyan közösségek kialakulásához vezetett, ahol társadalmi egyenlőtlenség állt fenn – az eke bevezetése, valamint a földműveléshez szükséges javak öröklődése pedig tovább mélyítette a társadalmi különbségeket.

A Kieli Egyetem kutatóinak a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmánya ezeket cáfolni látszik: a kutatók régészeti adatok elemzésével kimutatták, hogy a mezőgazdaság délkelet-európai megjelenését követő 5000 évben nem nőttek a társadalmi egyenlőtlenségek, továbbá az eke bevezetése sem járult hozzá sem az egyenlőtlenségek mértékének, sem azok tartósságának növeléséhez. A kutatás résztvevői több éven át vizsgálták a Kárpát-medence ős- és ókori történetét, mivel ez a régió egyfajta ugródeszkát jelentett a mezőgazdaság korai terjedésében a Közel-Kelet felől, Anatólián és a Balkánon át Közép-Európa felé.

A kutatók az elmúlt évtizedek régészeti leletei között az egyenlőtlenség indikátorait keresték, így például a házak és a települések méretére, a települések fennmaradásának hosszára, valamint a munkaszervezés komplexitására (földmunkák, árokásás) utaló jeleket. Az adatok elemzéséből kiderült, hogy a mezőgazdálkodás délkelet-európai megjelenésétől legalább az időszámításunk előtti első évezredig ástak árkokat védelmi vagy szertartásos célból, de csak i. e. 1400 körül, a késő bronzkorban kezdett jelentősen nőni az árkok mérete. Abban is nyilvánvaló trendeket azonosítottak, hogy milyen hosszan maradtak fenn az egyes települések: a korai, újkőkorszaki települések sokkal tovább kitartottak, mint a bronzkoriak.

Ezekből mind következtetni lehet a társadalom struktúrájára: minél nagyobb árkokat ástak, annál valószínűbb, hogy azt valamilyen hierarchia szerint tették, hiszen erős vezetés mellett könnyebb megszervezni a szélesebb körű munkálatokat. Ez a kezdeti kooperatív közösségekből a centralizált, hierarchikus rendszerek felé történő eltolódást jelez, ami kéz a kézben jár a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésével. A települések élettartama is hasonlóképp jelzi a szociális struktúra felborulását: amíg egyenlőség volt, nem volt okuk elköltözniük az embereknek, de ahogy a hierarchiák megjelenésével nőtt a feszültség a közösségeken belül, egyszerűen továbbálltak azok, akiknek ez nem tetszett.

„Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a társadalmak kollektív cselekvésre való szerveződési képessége folyamatosan növekedett, ám ezek a változások nem vezettek automatikusan mérhető anyagi egyenlőtlenségekhez. Csak a későbbi csoportokban mutathatók ki nagyobb mértékű egyenlőtlenségek” – mondta Fynn Wilkes, a tanulmány társszerzője. A kutatás nagy erénye, hogy részletes, regionális példákon keresztül erősíti meg azokat a korábbi, általánosabb globális kutatásokat, amelyek már megkérdőjelezték a régóta fennálló elméleteket a mezőgazdaság megjelenése és a társadalmi egyenlőtlenségek kapcsolatáról.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A mezőgazdaság és a háborúzás miatt válhattak egyre bonyolultabbá az emberi társadalmak

Qubit.hu tudomány 2022. június 27.

Egy osztrák kutatás jutott erre az eredményre az emberi társadalmakban végbement globális változások alapján. Nem egyöntetű a kutatás megítélése, vannak, akik szkeptikusan viszonyulnak az adatalapú felméréshez.

A történelem mozgatórugója: a csere

Marosán György vélemény 2021. október 31.

Az emberi történelem tranzakciók létesítése, kiterjesztése és a rendszer büntetőintézményekkel történő stabilizálása során íródik. A hősök és próféták, tudósok és művészek, felfedezők és hadvezérek, királyságok és nemzetek küzdelmeiről szóló színes mesék lényegében a tranzakciók és a feladatváltás költségeinek csökkentésére irányuló tettek sorozatáról szólnak.

Hogyan lett pénz az aranyból, és mit ér a pénzünk arany nélkül?

Bodnár Zsolt gazdaság 2023. július 24.

Az emberiség történelmét végigkíséri az arany és a pénz, de a kettő viszonya nem mindig volt felhőtlen. Magyarország a középkorban valóban aranynagyhatalom volt, de mit ér ma a Nemzeti Bank aranytartalék-bővítési mániája?