A 2022-es rekordaszályra reagálva az Orbán-kabinet az ország nagy részén kivitelezhető vízvisszatartás helyett a mezőgazdasági területek alig pár százalékán megoldható hagyományos öntözés fejlesztését támogatja közpénzmilliárdokkal.
Ha nincs agglomerációs vagy rekreációs potenciál egy térségben, akkor csak a vidéki nyomor, elesettség marad – mondja Horváth Gergely Krisztián, az MTA BTK Lendület Tíz Generáció Kutatócsoportjának vezetője. A kutatók ötéves projekt keretében tárják fel az elmúlt 250 év gazdasági és társadalmi folyamatait, amelyek hatása sokszor máig kimutatható.
A klímaváltozás és az intenzív ipari mezőgazdaság együttesen felelős azért, hogy egyes területeken a rovarok 49 százaléka elpusztult – derült ki egy friss elemzésből.
Százötven éve elkönyvelték, hogy a Gould-féle egér sajnos kihalt, most kiderült, hogy ez a faj semmiben sem különbözik a még mindig megtalálható, de ugyancsak veszélyben lévő djoongaritól, amelynek a megmentésén a kilencvenes évek óta fáradoznak.
Újszerű egyesített elméletet alkottak izraeli kutatók az emberi agy evolúciójáról. Az emberelődök agya azért nőtt a háromszorosára, mert az óriási prédákat kiirtották, a kisebb, fürgébb állatok elejtéséhez pedig már komoly stratégia kellett. Az állattartás és földművelés megjelenésének idején megint zsugorodott az agy.
Egy brit kutatócsoport megvizsgálta, mi történne, ha Wales és Anglia átállna az organikus mezőgazdaságra. Számításaik szerint hiába vannak vitathatatlan előnyei a biogazdálkodásnak, jelentősen nőne a szektor összkibocsátása, mert a megfelelő élelmezéshez újabb, ma szénraktárként funkcionáló területeket kellene bevonni a termelésbe. De mi lenne, ha a táplálkozási szokásokat sikerülne átalakítani?
Az amerikai kukoricaövben saját klímát alakított ki az ott állandósult nagyüzemi növénytermesztés. A jelenség nyaranta még elviselhetetlenebbé teszi a városok időjárását.
A Jordániában talált morzsák azt bizonyítják, hogy már a mezőgazdaság elterjedése előtt több ezer évvel sütöttek kenyeret az őskőkorszakban élő társadalmak.