Miért nem irtják az árvaszúnyogokat, ha már pokollá tették a balatoni nyaralást?
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Bár már tavaly számítani lehetett rá, hogy idén nyáron harminc éve nem látott árvaszúnyog-rajzás várható a Balatonnál, a vendéglátósok és a turisták elborzadva panaszkodtak a sűrű felhőben gomolygó rovarokra, sőt, akadtak, akik a rovarok irtását követelték. A szúnyoggyérítés témája a csípőszúnyogok esetében megosztó kérdés, de a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont közleménye szerint az árvaszúnyogok esetében az irtás fel sem merülhet, hiszen nem is indokolná semmi.
Ahogy a közleményben olvasható, az árvaszúnyogok kulcsfontosságú szerepet játszanak a tápanyagkörforgásban, a vízi üledékben élő lárvák pedig fokozzák a környezetük oxigénellátását is. A kirepülő rovarok nagy mennyiségű nitrogént és foszfort távolítanak el a vízből, így hozzájárulnak a tavak öntisztításához is. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a rovarok számos más faj (ízeltlábúak, halak, madarak, denevérek) étlapján is szerepelnek. Miután kulcsfontosságú táplálékforrásról van szó, az árvaszúnyogok ritkítása láncreakciót indítana be, ami kihatna a magasabb rendű fogyasztókra is.
Nem kártevők
A közlemény kitér arra a fontos részletre is, miszerint az árvaszúnyogok nem csípnek, így nem is jelentenek közegészségügyi vagy járványügyi kockázatot, bár belélegezve enyhe allergiás reakciókat válthatnak ki.
Mellékszál, de a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szerint a szúnyogok a nevüket is onnan kapták, hogy nem tudnak csípni (az árva eredeti jelentésében azt jelentette, hogy valaki valamitől megfosztatott; a szúnyog esetében ez a valami nem a szülő, hanem a jelek szerint a vérszívás képessége). Az árvaszúnyogok emellett nem okoznak mezőgazdasági vagy gazdasági kárt sem, nem minősülnek kártevőnek, így az irtásuk nemcsak felesleges, hanem tilos is.
Annál is inkább, mert a gyérítés nem csak az árvaszúnyogokat pusztítaná, hanem más élőlényeket is súlyosan károsítana a rovaroktól a halakon át a madarakig – ráadásul a korábbi kutatások szerint a kémiai gyérítés áldozatai 99 százalékban még csak nem is a csípőszúnyogok (ebben az esetben árvaszúnyogok), hanem más rovarfajok.
Összefoglalva: hasznot nem hozna, viszont rengeteg kárt okozna a gyérítés, amit egyébként jó okkal tilos végezni az árvaszúnyogok esetében, a rajzás időszakában pedig el kell tűrni a rovarok jelenlétét (illetve, ahogy a közleményben javasolják, érdemes beszerezni egy szúnyoghálót az ablakra). Hosszabb távon hatékony stratégia lehet még a part menti nádasok védelme és helyreállítása, ezek ugyanis gátolják a foszfor és a nitrogén bejutását a vízbe, ezzel mérséklik az algásodást és a szúnyoglárvák elszaporodását.
* * *
Szeptemberben a mesterséges intelligencia (AI) főbb kutatási irányaival, korlátaival és társadalmi kockázataival foglalkozunk az exkluzív, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, következő tudományos estünkön, a 12. Qubit Live-on.