A svájci gleccserek egy év alatt a jégtömegük 3 százalékát veszítették el, ezzel az elmúlt tizenkét hónap még csak be sem került a mérések kezdete óta mért három legrosszabb év közé, de a negyedik helyre már igen. Matthias Huss, a svájci gleccsermonitorozó program (GLAMOS) igazgatója szerint ez is rengeteg: a Rhone-gleccser egyetlen év alatt másfél méternyit veszített a vastagságából, 2016 és 2022 között pedig száz gleccser teljesen elolvadt az országban.

És ez még csak a jéghegy csúcsa: Huss szerint nem sokat lehet tenni a gleccserek megóvásáért, ha a következő harminc évben nullára csökkenne a szén-dioxid-kibocsátás, akkor is legfeljebb 200 gleccser maradna meg. Az idei hidrológiai évben a 3000 méter feletti gleccserek különösen sokat olvadtak, a hőhullám mellett az is sokat rontott az állapotukon, hogy Svájcban száz éve nem esett olyan kevés hó, mint az elmúlt 12 hónapban.

Nem lesz utánpótlás

A gleccsert borító hó visszaveri a napsugárzást, ezzel mérsékli az olvadást és védőrétegül szolgál az alatta lévő sötétebb gleccserjég számára. Normális esetben ez a hóréteg egész évben megmarad, idővel pedig a több év alatt felgyülemlő réteg jeges hóvá alakul, majd gleccserjéggé válik.

Huss szerint az Alpok gleccsereinek olvadása a tengerszint emelkedéséhez nem járul hozzá, hosszabb távon azonban jelentős hidrológiai következményeik lesznek egész Európában. Az egyre sűrűbbé váló aszályos időszakokban jelenleg még a belőlük kiolvadó víz enyhít az aszálykárokon, 30 vagy 50 év múlva, amikorra már a gleccserek jóval kisebb területet foglalnak majd el, már nem lehet számítani erre az utánpótlásra.

Az olvadással a hegyek stabilitása is csökkenhet, így a gleccserkutató szerint gyakoribbá válhatnak a májusihoz hasonló esetek, amikor a Lötschental-völgyben található Blatten falut elsöpörte egy leszakadó gleccser. Huss szerint az elmúlt évtizedben különösen felgyorsult az olvadás, 2022 és 2023 között az ország gleccserei 5,9 százalékot veszítettek a tömegükből, az ország összes gleccserének a negyede pedig 2015 óta olvadt el.