Az ELTE kutatói bizonyították, hogy a kutyák gazdáik beszélgetéséből is képesek új szavakat tanulni
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A kutyatartók régóta sejtik, hogy kedvenceik többet értenek az emberi beszédből, mint gondolnánk. A Science folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmány tudományos bizonyítékokkal is szolgál erről.
Shany Dror, Miklósi Ádám, Morvai Boglárka, Andreea-Silvia Năstase és Claudia Fugazza, az ELTE Etológia Tanszék és a Bécsi Állatorvostudományi Egyetem kutatói azt állítják, hogy egyes, kivételes képességű kutyák képesek új szavakat elsajátítani anélkül, hogy közvetlenül tanítanák őket. Ehhez elég, ha figyelik és hallják gazdáik beszélgetését. A most publikált eredmények szerint szerint a kutyák egy szűk, különösen tehetséges csoportja a kisgyerekekhez hasonló módon tanul: ezek az ebek a közvetlen megszólításból és a kihallgatott beszédből egyaránt sikeresen sajátítanak el új tárgyneveket – áll a tanszék csütörtök esti sajtóközleményében.
Abban nincs újdonság, hogy a legtöbb kutya gond nélkül megtanulja az olyan parancsszavakat, mint az „ül” vagy a „fekszik”, ám a tárgyak megnevezésének megértése csak keveseknek megy. Az már jóval különösebb fejlemény, hogy nem csak az emberek hangalapú egyedfelismerésére képesek, de agyuk különbséget tesz az emberi nyelvek között, ráadásul az emberhez hasonlóan kiterjesztik a szavak jelentéstartalmát is. Ismert az is, hogy a Gifted Word Learner (GWL, azaz tehetséges szótanuló) kutyák játék közben, szinte észrevétlenül, akár száznál is több játék nevét is elsajátítják.
A Science-ben publikált legfrissebb eredmények azonban még ezeknél is komolyabb kutyaképesség meglétét bizonyítják. Az ELTE kutatói világranglista élcsapatához tartozó etológusai azt állítják, hogy „a kihallgatott beszédből való szótanulást lehetővé tevő szociokognitív folyamatok” nem kizárólag embert, de egyes kutyákat is jellemeznek.
A kutatócsoport 10 tehetséges szótanuló kutyát vizsgált két helyzetben. A közvetlen megszólítás során a gazdák két új játékot mutattak a kutyáknak, és játék közben többször is megnevezték azokat. A kihallgatott helyzetben a kutyák kívülállóként figyelték ahogy gazdáik egy másik személlyel beszélgetnek az új játékokról, anélkül hogy közvetlenül hozzájuk szóltak volna. Az alanyok mindkét helyzetben összesen mindössze nyolc percig hallották az új játékok nevét, több rövid alkalomra elosztva. Az új szavak elsajátításának teszteléséhez a kutatók az új játékokat egy másik szobába helyezték, majd a gazdák név szerint kérték meg a kutyákat, hogy hozzák oda nekik a megfelelő tárgyat.
Tízből hét kutya mindkét teszt-szituációban megtanulta az új neveket. Teljesítményük már az első próbák során nagyon pontos volt: a közvetlen megszólításos helyzetben 80, a kihallgatásos helyzetben pedig 100 százalékos helyes választ adtak. Vagyis, a tehetséges kutyák a kihallgatott beszédből éppolyan sikeresen tanultak, mint közvetlen tanítás során, ami a csecsemőkkel végzett kutatások eredményeit tükrözi.
A második kísérletben a kutatók egy új kihívás elé állították a kutyákat: a gazdák először megmutatták nekik az új játékokat, majd egy vödörbe tették azokat, és csak akkor nevezték meg, amikor a kutyák már nem láthatták őket. Ez időbeli szétválasztást hozott létre a tárgy látványa és a neve hallása között, mégis a tehetséges kutyák többsége sikeresen elsajátította az új neveket.
A tanulmány szerzői szerint a kihallgatott beszédből való tanulás képessége a fajok között megosztott általános szociokognitív mechanizmusokon alapulhat, nem pedig kizárólag az emberi nyelvhez kötődik. Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy a tehetséges szótanuló kutyák ritkaságnak számítanak, és figyelemre méltó képességeik valószínűleg az egyéni adottságok és a különleges élethelyzetek kombinációjából származnak. Miklósi Ádám professzor, a kutatócsoport vezetője szerint azonban „nem állítjuk, hogy minden kutya így tanul – ettől nagyon messze vagyunk”.
A Science tanulmány mozgóképes összefoglalója megtekinthető az alábbi videóban:
Az ELTE Etológia Tanszékén működő Genius Dog Challenge kutatási projekt a tehetséges szótanuló kutyák egyedi képességeit vizsgálja a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Agykutatási Programjának támogatásával. A kutatók arra bátorítják azokat a kutyatartókat, akik úgy gondolják, hogy kutyájuk több játék nevét is ismeri, hogy vegyék fel velük a kapcsolatot a honlapon, Facebookon vagy Instagramon.