Debreceni laboratóriumban bizonyították, hogy az élet építőelemei spontán is kialakulhatnak a világűrben

január 21.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

A dán Aarhusi Egyetem és a debreceni HUN-REN Atommagkutató Intézet (Atomki) kutatói áttörést értek el az élet eredetének kutatásában: bebizonyították, hogy az élethez nélkülözhetetlen fehérjeépítő elemek, a peptidek spontán módon kialakulhatnak a világűrben. A Nature Astronomy folyóiratban megjelent tanulmányban részletezett felfedezés így jelentősen növeli a földönkívüli élet megtalálásának esélyét.

A kísérletek során a csillagközi porfelhők extrém környezetét imitálták (-260 Celsius-fokos hőmérsékletet és ultranagy vákuumot hoztak létre), ahol kozmikus sugarak bombázzák az egyszerű aminosavakat. A kutatók a legegyszerűbb aminosavat, glicint helyeztek egy kamrába, majd az Atomki részecskegyorsítójával előállított, kozmikussugárzás-szerű részecskékkel sugározták be. Az eredmények azt mutatták, hogy a glicinmolekulák egymással reagálva peptideket és vizet képeztek.

A kutatás két vezetője, Sergio Ioppolo és Alfred Thomas Hopkinson az Atomki debreceni laboratóriumában
Fotó: Aarhusi Egyetem/Signe Kyrkjebø

Ez arra utal, hogy ugyanez a folyamat a csillagközi térben, a porrészecskék felületén is végbemegy, még mielőtt ezek a részecskék csillagokká és bolygókká egyesülnének. Korábban úgy vélték, hogy csak egyszerű molekulák keletkezhetnek ezekben a felhőkben, a bonyolultabbak pedig csak a naprendszerek kialakulásának későbbi szakaszaiban. A friss kutatás azonban cáfolja ezt: a peptidek már a korai szakaszban létrejöhetnek, így sokkal elterjedtebbek lehetnek az univerzumban.

A felfedezés óriási jelentőséggel bír az asztrobiológia számára, hiszen azt sugallja, hogy az élet alapvető építőkövei természetes úton keletkeznek a világűrben, és ezek a molekulák új naprendszerek lakható bolygóin köthetnek ki. Igaz, bár a peptidek kulcsfontosságúak az élethez, más szükséges komponensek – például membránok, nukleobázisok és nukleotidok – kialakulásának feltételei még nem tisztázottak – az InterCat kutatócsoport ezeket is tovább vizsgálja.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Hogyan definiáljuk az életet?

Hogyan definiáljuk az életet?

Darwin démonai podcast 2021. december 19.

Hogyan jöhettek létre az élet építőkövei? Melyek a legegyszerűbb élőlények? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.

Ha az élet keletkezéséről van szó, a legkreatívabb fantázia sem tud versenyre kelni több százmillió év kémiai kísérleteivel

Ha az élet keletkezéséről van szó, a legkreatívabb fantázia sem tud versenyre kelni több százmillió év kémiai kísérleteivel

Vajna Tamás tudomány 2020. szeptember 21.

Az evolúciós átmenetek néven ismertté vált elméletet továbbfejlesztő budapesti iskola tagjai az elmúlt három évtized hazai eredményeit foglalták össze a Nature Reviews Chemistry-ben megjelent cikkükben. A tanulmány társszerzőjét, Szilágyi András biofizikust kérdeztük az élet eredetét firtató kutatásokról.