Debreceni laboratóriumban bizonyították, hogy az élet építőelemei spontán is kialakulhatnak a világűrben
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A dán Aarhusi Egyetem és a debreceni HUN-REN Atommagkutató Intézet (Atomki) kutatói áttörést értek el az élet eredetének kutatásában: bebizonyították, hogy az élethez nélkülözhetetlen fehérjeépítő elemek, a peptidek spontán módon kialakulhatnak a világűrben. A Nature Astronomy folyóiratban megjelent tanulmányban részletezett felfedezés így jelentősen növeli a földönkívüli élet megtalálásának esélyét.
A kísérletek során a csillagközi porfelhők extrém környezetét imitálták (-260 Celsius-fokos hőmérsékletet és ultranagy vákuumot hoztak létre), ahol kozmikus sugarak bombázzák az egyszerű aminosavakat. A kutatók a legegyszerűbb aminosavat, glicint helyeztek egy kamrába, majd az Atomki részecskegyorsítójával előállított, kozmikussugárzás-szerű részecskékkel sugározták be. Az eredmények azt mutatták, hogy a glicinmolekulák egymással reagálva peptideket és vizet képeztek.
Ez arra utal, hogy ugyanez a folyamat a csillagközi térben, a porrészecskék felületén is végbemegy, még mielőtt ezek a részecskék csillagokká és bolygókká egyesülnének. Korábban úgy vélték, hogy csak egyszerű molekulák keletkezhetnek ezekben a felhőkben, a bonyolultabbak pedig csak a naprendszerek kialakulásának későbbi szakaszaiban. A friss kutatás azonban cáfolja ezt: a peptidek már a korai szakaszban létrejöhetnek, így sokkal elterjedtebbek lehetnek az univerzumban.
A felfedezés óriási jelentőséggel bír az asztrobiológia számára, hiszen azt sugallja, hogy az élet alapvető építőkövei természetes úton keletkeznek a világűrben, és ezek a molekulák új naprendszerek lakható bolygóin köthetnek ki. Igaz, bár a peptidek kulcsfontosságúak az élethez, más szükséges komponensek – például membránok, nukleobázisok és nukleotidok – kialakulásának feltételei még nem tisztázottak – az InterCat kutatócsoport ezeket is tovább vizsgálja.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Hogyan definiáljuk az életet?
Hogyan jöhettek létre az élet építőkövei? Melyek a legegyszerűbb élőlények? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Egy lépéssel közelebb jutottunk az élet eredetének megértéséhez
Most először sikerült fehérjéket növeszteni RNS-molekulákkal. A folyamat a kutatók szerint az ősi Földön is lejátszódhatott, és ez alapozhatta meg a mai bonyolult fehérjeszintézis folyamatát.
Ha az élet keletkezéséről van szó, a legkreatívabb fantázia sem tud versenyre kelni több százmillió év kémiai kísérleteivel
Az evolúciós átmenetek néven ismertté vált elméletet továbbfejlesztő budapesti iskola tagjai az elmúlt három évtized hazai eredményeit foglalták össze a Nature Reviews Chemistry-ben megjelent cikkükben. A tanulmány társszerzőjét, Szilágyi András biofizikust kérdeztük az élet eredetét firtató kutatásokról.