Legalább 16 ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza a kutyák és az emberek kapcsolata

március 26.
tudomány

Már 14 ezer évvel ezelőtt elterjedtek a kutyák Európában – állítja egy ősi DNS vizsgálatokon alapuló kutatás, ami a valaha felfedezett legősibb kutya maradványait azonosította Törökországban.

Lachie Scarsbrook, az Oxfordi Egyetem genetikusa és kollégái a New Scientist cikke szerint korai, európai és anatóliai régészeti lelőhelyekről előkerült kutyaleletek genomjait vizsgálták, hogy jobban megértsék a kutyák történetét.

A legkorábbi, 15 800 éves kutyalelet a Közép-anatóliai régióban található Pınarbaşı régészeti lelőhelyről került elő, ami az eddig ismertnél 5 ezer évvel korábbra tolja a legkorábbi, egyértelműen kutyaként azonosított maradványok korát. „Legkésőbb 15 800 évvel ezelőtt a kutyák már valódi kutyák voltak, és genetikailag, valamint formájukban is a modern kutyákra emlékeztettek” – mondta a lapnak Scarsbrook.

A Pınarbaşı 15 800 évvel ezelőtti művészi rekonstrukciója
Fotó: Kathryn Killackey

A kutatók azt is megerősítették, hogy az angliai Somerset melletti Gough-barlangból előkerült maradványok szintén egy kutyához tartoztak, ami 14 300 évvel ezelőtt élt. A két kutya genetikailag annyira hasonló, hogy egy hozzájuk időben közel élt közös őstől kellett, hogy származzanak – miközben arra nincs bizonyíték, hogy az egymástól több ezer kilométerre élő, vadászó-gyűjtögető kultúrák között érdemi kapcsolat lett volna.

A Gough-barlangból előkerült 14 300 éves kutyaállkapocs
Fotó: Aimee McArdle/NHMLondon/NHM London

15 ezer évvel ezelőtt már elterjedtek Európában a kutyák

A Nature folyóiratban szerdán megjelent tanulmányuk szerint a két kutya egy olyan populáció tagja volt, amik 18 500-14 000 évvel ezelőtt, vagyis nem sokkal az utolsó eljegesedési maximum után terjedtek szét az európai kontinensen. „Nem gondoljuk, hogy a kutyák maguktól vándoroltak át Európán” – mondta Scarsbrook. Ehelyett a kutatók szerint egy harmadik csoport, az epigravetti kultúra lehetett az, ami magával vitte a kutyákat.

A régészeti lelőhelyeken fellelt maradványok arról is árulkodnak, hogy miként viszonyultak az egykori emberek a kutyákhoz. „A mai ember-kutya kapcsolat csírái már akkor is jelen lehettek” – mondta a kutatócsoport egy másik tagja, William Marsh, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa. A Pınarbaşıban élő emberek olyan halakkal etették a kutyáikat, amiket ők is ettek, és az állatokat az emberekhez hasonlóan eltemették. „A 15 ezer évvel ezelőtt élt emberek már szimbolikus jelentőséget tulajdonítottak ezeknek az állatoknak” – mondta.