A bronzkori britek még bőven csont eszközöket használtak a rézbányászat során

A bronzkori Britannia lakói, noha már képesek voltak fémmegmunkálásra, tivábbra is használtak állati csontból készült eszközöket, elsősorban a réz kitermelésénél. Ez a gyakorlat mintegy 3700 évvel ezelőtt kezdődött és legalább kilenc évszázadon át fennmarad, írja a New Scientist.

Az észak-walesi Great Orme bronzkori rézbányászati komplexumából származó 150 csont vizsgálata arra utal, hogy az anyagot tudatosan választották ki és formálták meghatározott bányászati célokra.

„Mindez megkérdőjelezi azt a feltevést, hogy a bronzkori bányászatot elsősorban fém- és kőeszközök uralták” – kommentál Olga Zagorodnia, a londoni British Museum munkatársa, aki Harriet White archeológussal együtt vett részt a kutatásban. Az 1990-es évek elején végzett első régészeti feltárások óta több mint 30 ezer csonttöredéket találtak a helyszínen. A csontok több mint fele szarvasmarháktól származott, míg a többi főként juhoktól, kecskéktől és sertésektől. Már korán felmerült a gyanú, hogy egyes csontokat szerszámként használtak. Egy 2011-es kutatás pedig kis számú csonton olyan kopásnyomokat és technológiai jellemzőket azonosított, amelyek eszközként való használatra utaltak.

Fotó: O. Zagorodnia

Zagorodnia és White most nagy felbontású mikroszkóppal vizsgálta 150 csont felületének kopásnyomait, majd másolatokból készült eszközökkel utánozták a bányászati tevékenységeket, hogy összehasonlítsák az így keletkezett kopásnyomokat az ősi nyomokkal.

„Feltűnő volt, hogy a használati nyomok milyen gyorsan kialakultak, ami segített igazolni azt, amit a mikroszkóp alatt láttunk” – mondja White. Az eredmények arra utaltak, hogy a csontokat tudatosan többféle eszköztípussá alakították. A hosszúcsontokból készült ékeket például puha, réztartalmú kőzetek hasítására használták. Bizonyos csontdarabokon levő szándékos elvékonyítás és polírozás nyomai pedig arra utaltak, hogy az eszközöket nyélre erősítve, a csákányokhoz hasonló módon használták. Keverő- vagy kaparóeszközöket is azonosítottak a kutatók, amelyeket olyankor használhattak, amikor víz segítségével választották szét és koncentrálták a rezet az ércből.

A Great Orme-i eredmények párhuzamba állíthatók más európai őskori bányászati lelőhelyekkel, ahol szintén találtak csontból készült bányászati eszközöket. „A bronzkori Britannia és Európa közösségei nem egyszerűen lecserélték a csontot fémre; a két anyagot egymás mellett használták” – mondja White, aki szerint ez a technológiához való rugalmas hozzáállásra és szervezett bányászati tevékenységre, szakképzett munkások jelenlétére is utal.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: