A tegnap megkezdődött, Kanadában, Mexikóban és az Egyesült Államokban zajló futball-világbajnoksággal kapcsolatban egy tudóscsoport nem az esélyeket latolgatta, hanem hogy hány veszélyes vírus, baktérium és parazita érkezhet azokkal a szurkolókkal, akik közül sokan olyan országokból jönnek, ahol Észak-Amerikában ritka vagy ismeretlen betegségek fordulnak elő? És melyek azok, amelyek miatt az egészségügyi hatóságoknak aggódniuk kellene? Erről számol be cikkében a Science.

Válaszukat június elején tették közzé, és abban foglalható össze, hogy többnyire nincs ok aggodalomra. A legtöbb fertőző betegség valószínűleg nem okoz majd problémát a világbajnokság alatt. Egyes betegségekből – például influenzából, tuberkulózisból vagy maláriából – előfordulhat néhány plusz eset, de minthogy évente már most is több millió utazó érkezik az Egyesült Államokba, a vébé önmagában nem jelent többlet kockázatot a fertőző – kommentál Alessandro Vespignani epidemiológus, a bostoni Northeastern Egyetem tudósa, aki a kutatást vezette. A kutatás azonban nem foglalkozott Kanadával és Mexikóval, amelyek 13-13 mérkőzésnek adnak otthont a torna összesen 104 találkozója közül.

Először azt kalkulálták ki, hogy milyen betegségek érkezhetnek jelentős számban az Egyesült Államokba. Mivel az érkező szurkolók közül sokan olyan utazókat „váltanak ki”, akik egyébként is az országba látogattak volna, a kutatók mindössze körülbelül 20 százalékos látogatószám-növekedéssel számoltak a következő hetekben. Ezután a világ különböző részein előforduló 77 kórokozó gyakoriságára vonatkozó adatok alapján megbecsülték, hogy a szurkolók hány további fertőzés-behurcolást okozhatnak. Egymillió szimulációt futtattak le, és a járványok átlagos méretét használták legjobb becslésként.

Emellett összeállítottak egy 14 kórokozóból álló listát is, amelyet azért osztanak meg, hogy segítsenek az állami egészségügyi hatóságoknak meghatározni, mely kórokozókat érdemes kiemelt figyelemmel követni, és ezeket öt csoportba sorolhatók:

• Szúnyogok által terjesztett betegségek

A malária, a dengue-láz és a chikungunya megjelenhetnek az Egyesült Államok déli régióinak egyes részein.

• Légúti vírusok

Valószínűleg a világ más részein éppen influenza és COVID–19 szezon lesz, így a nyári időszakhoz képest nagyobb előfordulásra lehet számítani a vb-n is.

• Hepatitis B és tuberkulózis (TBC)

Ezek a krónikus fertőzések a világ számos részén gyakoribbak, mint az Egyesült Államokban.

• Norovírus és kanyaró

Mindkét betegség már jelen van az USA-ban, de egy világeseményen nagyobb léptékben terjedhetnek.

• Ritka vírusok

Néhány vírus – köztük a halálos Lassa-láz vírusa – azért került fel a figyelőlistára, mert bizonyos országokban elég gyakori.

A Scientific American cikke a megfigyelési hátteret is felrajzolja. A várakozások szerint mintegy ötmillió futballszurkoló érkezik a világ minden tájáról a három ország 16 házigazda városába. Több tucat egészségügyi szervezet és kutatócsoport ezért független megfigyelőhálózatot hozott létre, amely a közösségi szennyvízben követi nyomon a veszélyes kórokozók jelenlétét.

A hálózatot a washingtoni székhelyű Health Security Operations Center koordinálja. A rendszer olyan gyakori kórokozókat figyel, mint a kanyaró, a SARS-CoV-2 és az influenza, de olyan ritkább jelenségekre is figyel, mint a dengue-láz vagy az Ebola vírusai.

A közegészségügyi információs központot a Georgetown Egyetem és a MedStar Health az egészségügyi vállalat emberei hozták létre. A szervezet szennyvíz-monitorozó állomásokkal, biotechnológiai cégekkel, genomikai laboratóriumokkal és helyi hatóságokkal működik együtt a fertőzésveszély felismerése érdekében, és napi jelentéseket ad ki a helyzetről.

A többhetes eseményt három ország rendezi, ami jelentős koordinációt igényel a tornán részt vevő 48 ország és régió egészségügyi szerveivel. Az egészségügyi adatok megosztása bonyolult folyamat, de az Egyesült Államok jelenlegi közegészségügyi helyzete még nehezebbé teszi az együttműködést – mondja Rebecca Katz, egészségbiztonsági szakértő a Georgetown Egyetemről. Felhívja a figyelmet, hogy az Egyesült Államok és a World Health Organization (WHO) kapcsolata jelenleg „összetett”, miután az ország idén hivatalosan kilépett a nemzetközi egészségügyi szervezetből.

A szennyvízalapú megfigyelés már a COVID-járvány csúcspontján is fontos szerepet játszott a járványkezelésben. Most elsősorban a mérkőzéseknek otthont adó városokra összpontosítanak, de a kutatók különösen figyelik a terjedési mintázatokat is, hiszen a szurkolók ugyanis többnyire oda utaznak, ahol saját országuk válogatottja játszik, sokan városról városra mozognak a torna során.

Minden házigazda városban valós idejű figyelőrendszer működik, amely öt kiemelten fontos vírus előfordulását követi: a SARS-CoV-2-t, az influenzát, a kanyarót, a légúti óriássejtes vírust (RSV) és a norovírust. Sok állomás gyors PCR-vizsgálatokat alkalmaz, amelyek rendkívül kis mennyiségű vírus-DNS kimutatására is alkalmasak. A genom-szekvenálás még részletesebb információkat nyújt, ami segíthet a járványok eredetének és terjedési útvonalainak feltérképezésében.

A hálózat figyelni fogja a majomhimlőt, bizonyos szexuális úton terjedő betegségeket, valamint a szúnyogok által terjesztett fertőzéseket, például a dengue-lázat és a chikungunyát is. Emellett más, újonnan felmerülő vírusokat is képes észlelni. Johnson rendszerében például külön oldal szolgál a „váratlan leletek” számára, ahol az Ebola-vírus vagy a hantavírus is megjelenhet.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Még nem tudni, hány áldozata lesz a hantavírusnak, de úgy tűnik, a világjárványt megússzuk

Kuglics Sarolta tudomány május 13.

Az MV Hondius óceánjárón eddig hárman haltak meg a rágcsálók által terjesztett fertőzésben. Mostanra az összes utast evakuálták; az érintettek karanténban vannak, a kórházak súlyos esetekről is beszámoltak.

A futball világbajnokságot AI-t és beépített szenzort használó okoslabdával játsszák

Nagy Gergely tudomány június 5.

Pontos információkat ad a játék minden pillanatáról, és adatgyűjtő platformként is működik.