Újabb helyen bukkant ősi élet nyomaira a NASA marsjárója
A NASA Perseverance marsjárója komplex szénmolekulákat mutatott ki a Mars kőzeteiben, amelyek már korábban is az érdeklődés középpontjában álltak, mivel potenciálisan ősi mikrobás élet nyomait hordozhatják. A rover fedélzetén lévő Sherloc műszer UV-lézerrel vizsgálta a Bright Angel formáció agyagköveit a Neretva Vallis mentén, vagyis abban a kiszáradt folyómederben, amely több milliárd évvel ezelőtt vizet vezetett a bolygó Jezero-kráterébe. A Perseverance műszere makromolekuláris szenet (MMC) azonosított a kőzetekben, ami ugyan keletkezhet élő szervezetekből, de geológiai folyamatok és becsapódó meteorok is létrehozhatják, így önmagában nem bizonyítja a múltbeli marsi élet létezését.
Ashley Murphy, az arizonai Bolygótudományi Intézet (PSI) kutatója elmondta, hogy az MMC biológiai forrásokból, például mikrobás szőnyegekből és szénből fosszilizálódott szerves anyagból is származhat, de keletkezhet kőzetek és víz közötti reakciókban is. A Cheyava Falls agyagkő felszínén komplex makromolekuláris szenet mutattak ki. Ez vagy arra utal, hogy a kőzet csak a közelmúltban került a felszínre, vagy pedig ez a szerves anyag szokatlanul ellenálló a marsi környezetben uralkodó, pusztító sugárzással és kémiai oxidációval szemben.
A Bright Angel kőzetei már 2024-ben is feltűnést keltettek, amikor a Perseverance különleges felszíni foltokat és csomókat fedezett fel rajtuk, amelyek a Földön fosszilizált mikrobák által létrehozott formákra emlékeztetnek. Amikor a tudományos részleteket tavaly nyilvánosságra hozták, Sean Duffy, a NASA korábbi megbízott igazgatója kijelentette: „Könnyen lehet, hogy ez az életre utaló legegyértelműbb nyom, amelyet valaha is találtunk a Marson.”
A legújabb felfedezéssel a NASA roverei immár több mint 3200 kilométer távolságra egymástól fedeztek fel szerves anyagot tartalmazó agyagköveket a Marson – a másik lelőhelyet a Curiosity tárta fel a Gale-kráterben. A szerzők a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányukban rámutatnak, hogy ez „arra utal, hogy a Mars élhetősége és a szerves anyagok elérhetősége évmilliárdokkal ezelőtt az egész bolygón elterjedt lehetett.” John Bridges professzor, a Leicesteri Egyetem bolygótudósa szerint Jezero szinte teljesen biztosan élhető környezet volt bármilyen primitív élet számára, amit már „nem csupán az élet lehetőségére utaló kőzetmintázatok, hanem az élet egykori jelenlétét alátámasztó szénépítőkövek maradványai is” bizonyítanak.
Száz százalékig azonban egyelőre nem lehet ezt kijelenteni, mivel a Perseverance műszerei nem képesek különbséget tenni az abiotikus és biotikus folyamatok által keletkezett szerves anyagok között. Kyle Uckert, a NASA JPL kutatója a Guardiannek elmondta, hogy „a legmegbízhatóbb módszer a kőzetek biogenicitásának meghatározására az, ha a mintákat visszahozzák a Földre, és itt végzik el a szükséges vizsgálatokat.” A NASA eredetileg tervezett marsi minta-visszahozatali küldetését azonban januárban gyakorlatilag törölték, és egy felülvizsgált misszió tervezése most a 2030-as évekre tolódott. Kína eközben 2031-re tervezi saját marsi mintáinak visszahozatalát.
Kapcsolódó cikkek:
A bolygó felét beterítő óceán, homokos partokkal – így nézhetett ki a Mars 3 milliárd évvel ezelőtt
A kínai Csu-zsung marsjáró adatai alapján térképezték fel a Mars ősi óceánját, a Deuteronilust, amiről még pontosabb képet kaphatunk, ha a NASA által gyűjtött minták egyszer megérkeznek a Földre.
Nézd meg a Mars két eltérő arcát a NASA marsjáróinak panorámaképein
Miközben a Perseverance a Mars legősibb kőzeteit vizsgálja, a tőle közel négyezer kilométerre dolgozó Curiosity küldetésének legfiatalabb terepén jár a Mount Sharp lejtőin.
Karbonátos kőzetek vizsgálata mutat rá, hogyan száradt ki a Mars felszíne
A NASA Curiosity marsjárója által az utóbbi években gyűjtött egyes kőzetminták extrém felszíni párolgásra mutatnak egy friss kutatás szerint, és egy életnek egyre barátságtalanabbá váló környezet képét tárják elénk.
Kapcsolódó cikkek
