A Föld nagy részén az átlagosnál magasabb hőmérsékletekre, valamint megváltozó csapadékmintázatokra kell készülni az El Niño folytatódó erősödése miatt – közölte múlt héten a Meteorológiai Világszervezet (WMO).

Az El Niño az El Niño–Déli Oszcilláció (ENSO) természetes éghajlati jelenség keleti trópusi csendes-óceáni térségben melegebb tengerfelszíni hőmérsékleteket okozó fázisa. A szervezet szerint az erősödő El Niño a globális óceánok eleve rekordmagas hőmérsékletével, valamint egy másik természetes éghajlati változékonyság, az Indiai-óceáni dipólus pozitív szakaszával együtt a világ számos térségének időjárását meghatározza majd, különösen 2026 augusztusa és októbere között.

„Az El Niño már nemcsak a küszöbön áll, hanem bejutott a házba és feltekerte a fűtést. És ez csak a kezdet. Az El Niño tovább erősödik, táplálva az amúgy is perzselő hőkupolákkal, apokaliptikus erdőtüzekkel és rekordmeleg tengerekkel küzdő lángoló bolygó felmelegedését” – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára, aki szerint a krízis lángjait a fosszilis tüzelőanyagok fűtik.

Mit jelent ez a következő hónapokra nézve?

A WMO szerint a szárazföldi területek nagy részén szinte biztosan az átlagosnál magasabb hőmérsékletekre kell számítani. Ez a trend legerősebben többek közt Dél-Európát, Afrikát, Kelet-Ázsiát, valamint Dél-Amerikát érinti majd, de a térképen jól látható, hogy Magyarországon is biztosan az átlag feletti hőmérsékletekre kell készülni. Átlagosnál hidegebb hőmérsékletek Grönlandtól délre az Észak-Atlanti-óceánon, valamint a Csendes-óceán déli részén várhatók.

A csapadékmennyiség Magyarországon, valamint a Duna vízgyűjtő területein a WMO térképe szerint az átlagos szinten alakulhat, míg Németország északi részén és Lengyelországban nagy valószínűséggel az átlagosnál kevesebb csapadék várható. Globálisan Közép-Amerika és Délkelet-Ázsia számíthat kevesebb, míg az Egyesült Államok és a közel-keleti országok több csapadékra.