Egymilliárd galaxis megfigyelésével indított az európai űrtávcső, ami a sötét univerzum titkait kutatja
Kiadta az Európai Űrügynökség a Euclid űrtávcső első nagy adatcsomagját, amiben több mint 900 millió galaxis megfigyelése szerepel. Ez a kutatók reményei szerint segít majd fényt deríteni az univerzum két rejtélyes komponensének, a sötét anyagnak és a sötét energiának az eloszlására és viselkedésére.
A csütörtökön közzétett, 13 hónapnyi mérésből származó adatok a telihold látszólagos területének 9500-szorosát lefedő égboltrészről származnak, és 1,7 petabájt (1,7 millió gigabájt) tárhelyet foglalnak el. „Ez jelentős mérföldkő az ESA Euclid küldetése és a benne résztvevők számára” – mondta Valeria Pettorino asztrofizikus, a 2023-ban indított Euclid küldetés tudományos vezetője.
A Eucliddel a kutatók az univerzum valaha volt legátfogóbb háromdimenziós térképét készítik el, ami 2031-ig égbolt több mint egyharmadát lefedi majd. Az űrtávcső nemcsak képeket készít a galaxisokról, hanem méri a Földtől való távolságukat is. „Ez elmondja majd nekünk, hol találhatók a galaxisok térben és időben, 10 milliárd évre visszamenőleg, a saját galaxisunk síkján kívül az égbolt minden irányába” – mondta Pettorino.
A Euclid rekonstruálja majd a galaxisok által alkotott kozmikus hálót, és feltárja, hogyan változott az univerzum fejlődésével. Az asztrofizikus szerint ez azért fontos, mert a kozmikus háló pontos szerkezete a sötét energia és a sötét anyag tulajdonságaitól függ. A normál (barionikus) anyag az univerzum 5, a sötét anyag 27 és a sötét energia pedig 68 százalékát teszi ki.
2026 szeptemberében amerikai kutatók azt állították, hogy a dél-dakotai LUX-ZEPLIN (LZ) kísérletben egy sötét anyag részecskét észlelhettek – ugyanakkor az még nem tekinthető a sötét anyag felfedezésének. Az általuk mért jel egy gyengén kölcsönható nagytömegű részecskére (WIMP) utalhat, ami a vezető magyarázat a sötét anyag természetére.
Az arizónai Kitt Peak Nemzeti Obszervatóriumból mérő sötétenergia-színképelemző műszer (Dark Energy Spectroscopic Instrument, DESI) adatai 2024-ben arra utaltak, hogy a világegyetem tágulásáért felelős sötét energia sűrűsége az idő előrehaladtával változhat. Ha ezt a Euclid mérései megerősítenék, az teljesen átírhatja azt, amit az univerzum sorsáról ma gondolunk.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Megpillanthatták a sötét anyagot
A sötét anyag az univerzum 27 százalékát teszi ki és döntően befolyásolja a galaxisok fejlődését. Az Egyesült Államokban működő LUX-ZEPLIN kísérlet egy olyan jelet észlelt, amit egy atommag és egy WIMP-típusú sötétanyag-részecske ütközése okozhatott.
A kémeknek már nem kellett, a csillagászoknak kapóra jött a ma útnak induló űrteleszkóp, a Nancy Grace Roman
Százezer exobolygóra bukkanhat öt év alatt, és az eddigi legátfogóbb háromdimenziós térképet készíti majd el az univerzumról a NASA legújabb űrtávcsöve, amit egy úttörő amerikai csillagásznőről neveztek el.
Íme néhány abból a 380 ezer káprázatos galaxisból, amik az európai Euclid űrtávcső új galaxis katalógusát alkotják
Az Európai Űrügynökség szerdán tette közzé 2023-ban indított űrtávcsövének első nagy adatközlését, amiben kutatók mesterséges intelligencia és lelkes önkéntesek segítségével osztályoztak galaxisokat és akadtak a gravitációs lencsehatás nyomaira.
