Magyarország három fontos mutatót tekintve is az EU legszegényebbjei között van
A szabadidős tevékenységek, a normális étkezés és az internetelérés terén is Európa sereghajtói között vagyunk.
Szabó Attila
„A halak nem mehetnek bíróságra”
Folyók, tavak és erdők kapnak jogokat a világ egyre több pontján, hogy hatékonyabban lehessen védeni őket. A Debreceni Egyetem jogászai, Jakkel Barbara és Fodor László szerint ez a szemlélet Magyarországon is segíthetne, akár a vízhiány elleni küzdelemben is.
Egy négyfős magyar család havi 1,6 millió nettóval már a felső tizedbe tartozik – ugyanoda, ahová Mészáros Lőrinc
Az egyenlőtlenségekről többnyire a társadalom két végét összehasonlítva beszélünk, pedig a legnagyobb különbségek a legjobban kereső tíz százalékon belül vannak. Megnéztük a KSH friss adatait, és kiszámoltuk, mire elég a belépő szint egy budapesti családnak.
Enyhült a nyílt romaellenesség Magyarországon, de a kirekesztés még mindig norma
2011 óta először végezték el a nyílt romaellenes attitűdök felmérését: a reprezentatív kutatás szerint a magyarok 42 százaléka elfogadhatónak tartja, ha egy szórakozóhely nem enged be romákat, és már minden ötödik magyar támogatja az iskolai szegregációt.
Az alkotmányozás tétje: jogállam nélkül nem lehetünk szabadok
Hiába írja le az alkotmány a jogainkat, ha nincsenek független intézmények, amelyek kikényszerítik őket. Három példa jól mutatja, mit jelent ez a gyakorlatban: a Pride betiltása, a fogyatékossággal élők támogatott lakhatásának ügye és a szilveszteri tűzijátékok elleni fellépés.
Kikötőkből és turisztikai beruházásokból nincs hiány a Tisza-tónál, de a természetnek egyre kisebb tér jut
Egyre többen tartanak attól, hogy a Tisza-tó a Balaton és a Velencei-tó útjára lép. Közérdekűadat-igénylésünk nyomán kiderült, hogy a Tisza-tó kikötőinek területe 2020 óta a negyedével nőtt, Poroszlónál pedig egy Natura 2000-es ártéri erdő helyén épül horgászfalu.
Amíg a régió felzárkózik, Magyarország húsz éve egy helyben topog termelékenységben
Hosszú távon nem attól gazdagodik egy ország, hogy egyre többen dolgoznak benne, hanem attól, hogy egyre többet érő munkákat végzünk. A friss Eurostat-adatok szerint a magyar termelékenység húsz éve alig mozdult, miközben Románia ez idő alatt megduplázta a magáét, és elhúzott mellettünk.
Hiába költött az előző kormányzat milliárdokat a szegénység felszámolására, a helyzet csak súlyosbodott
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetésével 300 kistelepülésen megvalósított FETE nagy ambíciókkal indult, de a programot értékelő múlt heti konferencia szerint az eredmények igencsak kétségesek: ha akad is néhány sikersztori, Magyarország nem lett jobb hely a programra elköltött milliárdoktól.
Így lesz egy magyar faluból csapda
A leszakadó falvakban nem egyszerű a munkaerő-tartalék mozgósítása, mert, ahogyan egy friss kutatás rámutat, a földrajzi mobiltás hiányának olyan okai vannak, amelyeket sokszor csak nagyon nehezen lehet megváltoztatni.
Nem várhatjuk, hogy a társadalmi értékekről a politika egyedül döntsön
Sebály Bernadett, a CEU kutatója a Nagycsaládosok Országos Egyesületének példáján keresztül mutatja be, hogyan fonódnak össze a társadalmi értékek, a civil bázis és a politika. A tanulmány a Fidesz által „bekebelezett” civilekről kialakult képet is árnyalja.
Brazília a magyar úton: gyorsabban pusztítható a környezet
Ellenzői „a pusztítás törvényének” nevezik az új brazil környezetvédelmi szabályozást, ami nem csupán felgyorsítja a beruházások engedélyezését, hanem lebontja azokat a garanciákat is, amelyek évtizedeken át védték az ország természeti értékeit és őslakos közösségeit.
100 000 forintos iskolakezdési támogatás: a szándék nemes, a kivitelezés módja vitatható
Vajon elég jól sikerül a célzás, és mindenki megkapja a támogatást, akinek szüksége van rá? Ki számít rászorulónak, és mi a baj a kötött felhasználású utalvánnyal?
A munkaerő-piaci migráció korlátozása rosszat tesz a magyar gazdaságnak
Miközben a Tisza-kormány szigorít, szakértők szerint itt az ideje, hogy a külföldi munkavállalók kérdését gazdasági és munkaerőpiaci kérdésként kezeljük, ne pedig politikai kommunikációs eszközként.
Szőrtelenítés: a férfiaknál opció, a nőknél elvárás
A szőrtelenítés nem egyszerű kozmetikai szokás, hanem olyan társadalmi norma, amely mélyen összefonódik a nőiségről, az ápoltságról és az elfogadhatóságról alkotott elképzelésekkel – derül ki Szabó Katinka szociológus kutatásából.
Az országgyűlésnek napokon belül el kellene fogadnia az új klímatörvényt, de erre semmi esély
Tavaly az Alkotmánybíróság 2026. június 30-ig adott határidőt egy új, átfogó szabályozás megalkotására, de a Fidesz-kormány fittyet hányt az előírásra. A civil és a szakmai szervezetek összefogása nyomán született ugyan egy átfogó törvénytervezet, de egyelőre kérdés, mit kezd vele az állam.