Kínai kutatók rájöttek, hogyan lehet koponyafúrás nélkül chipet ültetni az agyba
A tiencsini Nankaji Egyetem kutatói arról számoltak be, hogy a koponya átfúrása nélkül ültettek be szenzort egy kecske agyába, ami új utat jelent az agy elektromos jeleinek rögzítésében. A szenzort egy vénán keresztül helyezték el az állat agyában, és így is sikerült erős, tiszta jeleket kapniuk.
„A technika legnagyobb előnye, hogy nem igényel invazív, nyitott agyműtétet az elektromos jelek kinyeréséhez, ráadásul az egész művelet alig két óra alatt elvégezhető” – mondta a South China Morning Postnak az egyetem mesterséges intelligenciát kutató intézetének professzora, Feng Tuan.
Az agyi implantátum kutatása évtizedek óta tart abban a reményben, hogy a technológia segítségével helyreállítható az agyból az izmokhoz vezető idegpályák károsodása, így például a Parkinson-kór vagy a bénulás. Az eddigi kísérletek azonban olyan invazív eljárást alkalmaztak, amely során a koponyán apró lyukat kell fúrni, hogy hozzáférjenek az agy felszínéhez, és elhelyezhessék rajta az agy elektromos jeleit felfogó, és azokat a számítógép felé kommunikáló eszközt.
Az invazív agyi beavatkozások viszont növelik a fertőzés és a szövetkárosodás kockázatát. Elon Musk egyik cége, az agy-számítógép interfészek technológiáját fejlesztő Neuralink például majmokon és disznókon kísérletezik, de a hírek szerint még az idei évben megkezdődhetnek a cég embereken végzett kísérletei – hacsak nem tolják el a próbákat azután, hogy februárban közölték, a kutatás alatt nyolc majmot kellett elaltatniuk.
A Kínában kifejlesztett új eszköz („endovaszkuláris agy-számítógép interfész”) beültetése során egy robot segítségével, vénán keresztül helyeznek be a kísérleti alany agyának motoros kérgébe egy sztentet, vagyis apró fémhálót, amely később szétterül, és elektródákat ágyaz az érfalba, ahonnan az idegi jeleket rögzíteni lehet. A kutatók állítása szerint, mivel az eszközt a vérerekben helyezik el, az agynak nem okoz sérülést, így sokkal jobb alternatívát nyújt a degeneratív idegrendszeri betegségek potenciális gyógyítására.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
