Az Anthropic mesterséges intelligenciája nekilátott megfejteni a sejtek egyik legnagyobb rejtélyét
Az Anthropic kutatói a Claude AI-modell segítségével kimutatták, hogy nemcsak az állatok és a növények sejtjei, hanem baktériumok és vírusok is előállíthatják az úgynevezett vaultokat, írja a Science hírportálja. Ezeket a hordó alakú, belül nagyrészt üreges fehérjeszerkezeteket 1986-ban fedezték fel patkányok sejtjeiben, a nevüket pedig a katedrálisok boltíves mennyezetére emlékeztető alakjukról kapták. Egy emberi sejtben több ezer is lehet belőlük, a funkciójuk azonban máig ismeretlen: a kutatók tucatnyi elméletet állítottak fel, főként arról, hogy valamilyen szállítmányt juttatnak el a sejt egyik pontjáról a másikra, de egyiket sem sikerült igazolni. Egereken végzett kísérletek ráadásul arra utalnak, hogy a vaultok nem is nélkülözhetetlenek az élethez.
A Claude segítségével most egy 15 milliárd fehérjéből álló adatbázisban kerestek a vaultok fő építőeleméhez, az úgynevezett fő vaultfehérjéhez hasonló molekulákat, és 29 nagy baktériumcsoportban, négy archeacsoportban, valamint baktériumokat fertőző vírusokban, úgynevezett bakteriofágokban is találtak ilyeneket. A kutatók a jelöltek génjeit Escherichia coli baktériumokba juttatták, és közülük tizenöt termelt tisztítható fehérjét, amelyek közül hét a cég beszámolója szerint vaultszerű részecskékké állt össze. Egy fágból származó fehérje vaultjának háromdimenziós szerkezetét is meghatározták, ami az emberi vaultokat felépítő 78 helyett 96 fehérjemásolatból áll, alakja pedig az emberi vaultok citromra emlékeztető formájánál zömökebb, inkább tojásszerű – ez az első prokarióta eredetű vault térbeli szerkezete.
Más kutatók elismerően, de óvatosan fogadták az eredményt. A vaultokat felfedező Leonard Rome, aki egy hónapja tanácsadóként csatlakozott a projekthez, a Science-nek azt mondta, hogy a felfedezés nem fedi fel a vaultok funkcióját, de ettől függetlenül is nagyon izgalmas. Szerinte ugyanakkor nehéz megmondani, hogy mennyi az érdeme ebben a Claude-nak, és mennyi a cég hatalmas anyagi erőforrásainak.
Edward Marcotte, a Texasi Egyetem evolúciós biokémikusa szerint az adatbázisban végzett keresés eredménye nem meglepő, mert korábbi kutatások is utaltak már a baktériumok és fágok vaultfehérjéire, a valódi előrelépés inkább az, hogy kísérletileg is igazolták a részecskék kialakulását. Az Indianai Egyetem bioinformatikusa, Yuzhen Ye pedig úgy látja, hogy a munka legalább annyira, ha nem jobban épült hagyományos biológiai kísérletekre, mint mesterséges intelligenciára.
Az Anthropic maga is elismeri, hogy a Claude a folyamat során nem volt tévedhetetlen, időnként használhatatlan ötletekkel állt elő. Az eredményeket egyelőre csak előközlésként tették közzé, és független szakértők még nem lektorálták.
Kapcsolódó cikkeink:
Biológiai kísérletekre alkalmas laboratóriumot nyitott az Anthropic, ahol az AI ötleteit tesztelhetik
Miközben Dario Amodei az AI-fejlesztések lassítását sürgeti, cége a Reuters értesülése szerint olyan központot nyitott, ahol a Claude biotechnológiai kísérleteket végző robotokat irányíthat.
A Claude egy CRISPR-re emlékeztető rendszert talált vírusok DNS-ében, de még az Anthropic sem tudja, mire jó
Az viszont egyértelművé vált, hogy az Anthropic biotech-laborjában az AI-t próbálgatják a biológiai kutatások terén.
Ledobta eddigi legfejlettebb modelljét az Anthropic, ami az AI-hoz fűződő viszonyunk átalakulásának hírnöke
A Claude Fable 5-öt annyira veszélyesnek ítéli az amerikai AI-cég, hogy nem is válaszolhat kiberbiztonsági, biológiai és kémiai kérdésekre.
Az AI-világ új királyát csak öt éve alapították, de mára az OpenAI-t is lekörözte
Az OpenAI-t etikai aggályok miatt elhagyó kutatók által alapított Anthropic a biztonságos AI ígéretével indult, de a Claude chatbot sikeréhez egy azóta elítélt kriptocsaló milliárdjai is kellettek. Mi a titka Dario Amodei cégének? Mit csinálnak másképp, mint a Google vagy az OpenAI?