A neandervölgyiek apaként vettek részt a modern emberrel való keveredésben
Az ugyanakkor még nem világos, hogy miként alakult ki ez a mintázat.
archeogenetika
60 ezer éve hajózva hódíthatta meg az ember Ausztráliát és Új-Guineát
A régészeti leletek mellett ezt bizonyítja a régióból származó 2456 mitokondriális genom elemzésével felrajzolt családfa, amely alapján a népvándorlási útvonalak is rekonstruálhatók.
Áttörés az archeogenetikában: először sikerült RNS-t nyerni egy gyapjas mamutból
Az eddigi legrégebbi RNS a szintén a szibériai permafrosztból előkerült 14 ezer éves farkasé volt.
A mai kutyák sokszínűsége nem modern divathóbort eredménye
A morfológiai és genetikai diverzitás már 10 ezer éve megjelent, állítja a Science folyóiratban megjelent két tanulmány.
A honfoglaló magyarok egy részének uráli eredetét genetikai bizonyítékokkal támasztották alá
Egy friss kutatás szerint a magyarok eredetét a szibériai gyökerű karajakupovói kultúrában kell keresni. A honfoglalók keleten maradt rokonai csak a 15-16. században olvadtak be a tatár–orosz térségbe.
Trump Harvard ellen indított háborújának a magyar őstörténet megértését segítő kutatások is áldozatául eshetnek
Tavasszal az amerikai kormányzat összesen 2,7 milliárd dollárnyi forrást vont meg a Harvard Egyetemtől. A pénzek nélkül David Reich és kollégái sem tudják folytatni kutatási programjukat, amelyben ősi DNS-minták elemzésével fedik fel múltunk titkait.
Megtalálták, hogy milyen genetikai módosulás tette lovagolhatóvá a vadlovakat
A lovak háziasítása meglepően későn zajlott le, és egy francia archeogenetikus vezetésével most rájöttek a folyamat szelekciós kulcsára.
Szibériában találtak rá a honfoglaló magyarok távoli őseire a Harvard kutatói
Az eddig gondoltnál jóval keletebbre, Jakutföldig vezet az uráli nyelveket beszélő népek eredete a Harvard genetikusai szerint, akik 180 ember ősi DNS-ének elemzésével rekonstruálták a 4500 éves történetet.
Már 6500 éve is pusztítottak az állatról emberre terjedő fertőzések
Egy 1313 őskori embermaradványból kinyert DNS-minta elemzésén alapuló friss tanulmány szerint az állattenyésztés elterjedésével váltak tömegessé a zoonózisok.
Káprázatos arcrekonstrukció készült a mai Belgium területén 10 ezer évvel ezelőtt élt nőről
A világosabb tónusú bőr és a világítóan kék szemek arra utalnak, hogy a nyugat-európai vadászó-gyűjtögető populáció a fenotípust tekintve korántsem volt annyira homogén, mint azt eddig gondolták.
Ősi DNS-mintákból tárták fel, hogyan változott meg az Alföld társadalma 6000 évvel ezelőtt
Bár a rézkor kezdetén több ezres településekből kis falvakba szerveződtek újra a közösségek, ezt nem feltétlenül bevándorlók idézték elő – volt, ahol unokatestvér-házasságokra utaló nyomokat is találtak a kutatók.
Egy „lélekszobrász” bemondása alapján ment végig a fél magyar sajtón, hogy megtalálták Mátyás király csontvázát
Még a Magyarságkutató Intézet sem volt hajlandó megerősíteni saját munkatársának elméletét, miszerint Hunyadi Mátyásé lehet a fehérvári királycsontok között talált koponya. A hír a nemzetközi sajtóba is átszivárgott, de az MTA szerint nincs tudományos alapja.
Áttörő felfedezés: már a kőkorszaki európaiak is áthajózhattak Afrikába
Egy Tunéziában előkerült, 8 ezer éve élt férfi maradványainak DNS vizsgálata meglepő dolgot tárt fel: európai vadászó-gyűjtögető felmenőket.
A Selyemúton érkezve hódították meg az ókori Kínát a házi macskák
Legalábbis az elmúlt öt évezredből származó 22 macskamaradvány filogenetikai és genomikai elemzése szerint.
Egészen a vaskorig sötét bőrűek voltak az európaiak, jóval tovább, mint eddig gondoltuk
Többszáz, európai DNS-minta vizsgálata azt mutatta, hogy a szőke, fehér, kékszemű európai jóval később jelent meg, mint azt eddig tudtuk.