Az USA-ban egy bombaciklon sarkvidéki hideget és hóviharokat hozott karácsonyra, miközben Európában rekordmelegeket mértek a tél közepén. A klímaváltozással mindkét időjárási esemény valószínűbbé válhat, mondja Szabó Amanda Imola meteorológus-éghajlatkutató.
Az öt balatonnyi nyíltvízi terület azon a vastag, idős jéggel borított vidéken alakult ki, amelyről a sarkkutatók azt tartják, hogy a felmelegedés előrehaladtával itt olvadhat el utoljára az arktiszi jég. Mint kiderült, ez a térség sem olyan ellenálló, mint amilyennek hitték.
A gigantikus mennyiségű, 8,5 milliárd tonnányi olvadt jég dán tudósok szerint 5,1 centiméternyi vízzel boríthatná be Florida mintegy 170 ezer négyzetkilométernyi területét.
Évtizedenként 13 százalékkal csökken a tengeri jég területe az Arktiszon, így a ragadozók egyre nehezebben jutnak zsákmányhoz. A jegesmedvéknek ma már átlagosan három napig kell úszniuk, hogy fókát találjanak.
A szokásosnál két héttel hamarabb kezdett olvadni az arktiszi jég, az április rekordmeleg után akár 15-20 fokkal is magasabb lehet a hőmérséklet az átlagosnál a térségben. Szibériában bozóttüzek is súlyosbítják a helyzetet.
Egy svéd-orosz kutatás szerint nagy testű legelő állatokkal az évszázad végéig elméletben megmenthető lenne az üvegházhatású gázokat rejtő fagyott talaj, a permafroszt 80 százaléka. Most már csak gyakorlatban kell megoldani az Északi-sarkvidék benépesítését bölényekkel vagy pézsmatulkokkal.