Már a következő öt évben lehet olyan év, amikor a Föld átlaghőmérséklete 1,9 Celsius-fokkal lépi túl az iparosodást megelőző értéket – állítja a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a Brit Meteorológiai Szolgálat csütörtökön közölt éves jelentése, amiről a Reuters számolt be.

A jelentés szerint a következő öt évet rekordközeli hőmérsékletek jellemzik majd, amihez az emberi tevékenység által okozott felmelegedés mellett az El Niño is hozzájárul. Idén év végére erős El Niño várható, és az El Niño–Déli Oszcilláció (ENSO) jelenségnek a keleti trópusi csendes-óceáni térségben melegebb tengerfelszíni hőmérsékleteket okozó fázisa egészen 2027 elejéig kitarthat, ami egyben magasabb globális átlaghőmérsékletet is eredményez majd. Ráadásul a következő években kissé gyakoribb is lehet az El Niño a hidegebb tengerfelszíni hőmérsékleteket okozó La Niña-nál.

2026 és 2030 között az éves globális átlaghőmérséklet a jelentés szerint 1,3-1,9 Celsius-fokkal haladhatja majd meg az iparosodást megelőző időszakét. A következő öt évben így szinte biztosan lesz legalább egy olyan év, amikor a 1,5 fokos értéket túllépjük, és valószínűleg egy olyan is, ami még a 2024-es évnél is forróbb lesz. 2024-ben a globális átlaghőmérséklet az Európai Unió klímaváltozás-figyelő szervezete szerint 1,6 fokkal haladta meg az iparosodást megelőző hőmérsékletet, és ez volt az első olyan év, amikor egy év globális átlaghőmérséklete meghaladta a párizsi klímaegyezményben lefektetett 1,5 fokos klímacélt.

Európában is szélsőségesebb időjárást okozhat az Északi-sarkvidék felmelegedése

A jelentés külön kiemeli az Északi-sarkvidék helyzetét, ahol a téli középhőmérséklet a következő években 3,5-szer gyorsabban emelkedik majd, mint a globális átlag. Ezzel a regionális téli felmelegedés a 2,8 fokot is elérheti majd az 1991-2020-as átlaghoz képest. Eközben 2026-2035 között az északi-sarkvidéki tengeri jég márciusi mennyisége (a tengeri jég ekkor éri el éves maximumát) jelentősen megfogyatkozhat a Barents-tengeren, a Bering-tengeren és a Ohotszki-tengeren. Az arktisz felmelegedése emellett megzavarhatja az időjárási rendszereket és több szélsőséges időjárási eseményhez vezethet az északi féltekéjén, köztük Európában is.

„Nagyon világos bizonyítékok vannak az éghajlat melegedésére és arra, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése folytatódik” – mondta Melissa Seabrook, a Brit Meteorológiai Szolgálat kutatója. Attól, hogy egyetlen év túllépi a 1,5 fokos küszöböt, szerinte még a párizsi egyezmény nem vallott kudarcot, mivel a klímacél egy hosszú távú éghajlati átlagot jelöl. Ugyanakkor a kutató elismerte, hogy gyorsan fogyatkozik a globális felmelegedés 1,5 fok alatt tartására rendelkezésre álló idő.

Carlo Buontempo, a Copernicus klímaváltozás-figyelő szervezet igazgatója egy januári sajtótájékoztatón már elkerülhetetlennek nevezte a 1,5 fokos hőmérsékleti küszöb túllépését és kérdésünkre azt mondta, hogy már a klímacél meghaladásának kezelésével kell foglalkoznunk és rajtunk múlik, hogy miként nézünk szembe az ebből fakadó magasabb kockázatokkal.

* * *

Júniusban a 13. Qubit Live-on folytatjuk korunk talán legnagyobb technológiai és társadalmi kihívása, a mesterséges intelligencia (AI) vizsgálatát. Most az AI-modellek korlátaira és az AI körüli hype-ra, valamint az általános mesterséges intelligencia (AGI) lehetőségére fogunk fókuszálni.

Velünk lesz Jelasity Márk informatikus-matematikus-nyelvész, a Szegedi Tudományegyetem Mesterséges Intelligencia Tanszékének vezetője, Kocsis Levente matematikus, a HUN-REN Sztaki tudományos főmunkatársa, Pintér Róbert szociológus-politológus, a Corvinus Egyetem docense, Móró Tamás és Jónap Richárd közgazdászok, a Concorde Értékpapír Zrt. stratégái és Kizlinger Lilla, Ezüst Medve díjas színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!

Az estet a Concorde Értékpapír Zrt. támogatja.