Rekordot döntött az őszi hőmérséklet az Antarktiszon, de 2025-ben mérték a térség második legmelegebb telét és harmadik legmelegebb nyarát is, a tavasz pedig szintén példátlanul meleg volt, ezzel pedig az éves átlaghőmérséklet 1,60 fokkal emelkedett az 1991 és 2020 közötti átlaghoz képest. Tom Ballinger, az Alaszkai Egyetem éghajlatkutatója szerint a felmelegedés tempója ijesztő, és a mérések kezdete óta példa nélküli – valószínűleg több ezer éve nem történt hasonló. Az Antarktisz aktuális állapotáról az amerikai Nemzeti Óceán és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) számolt be az éves jelentésében.

A NOAA húsz éve készíti el a jelentését (Arctic Report Card, ARC), amiből egy ideje már nyilvánvaló, hogy a régió sokkal gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része. Az ideiből kiderült, hogy az Antarktisz komoly változások előtt áll: a víz egyre melegebb és sósabb, számos, eddig délebben élő faj északabbra vándorol, a permafroszt felolvadása miatt felszínre kerülő fémek pedig szennyezik a környék vizeit.

Aggasztó rekordok

Az évben több rekord is megdőlt: 2025 volt az eddig mért legcsapadékosabb év, a műholdfelvételek kezdete óta idén volt a legkisebb a tengeri jégtakaró, a víz felszíni hőmérséklete pedig sosem volt még ilyen magas a Bering-tengeren. Grönlandon szokatlanul meleg volt a tavasz, ahogy Kanadában is nagyon meleg volt az ősz és a tél, ami a szárazsággal együtt hozzájárult a most már szinte szokványosnak számító pusztító erdőtüzekhez is.

A jégtakaró visszahúzódása egy ördögi kört indít el: mivel a jég visszaveri a napsugarakat, hűvösebben is tartja a kontinenst és környékét, a kevesebb jég viszont több sötét felülettel jár, ami növeli a felmelegedés mértékét, a pára pedig megakadályozza, hogy a hő az űrbe távozhasson. Ez mindenkinek rossz hír, de különösen rossz a jegesmedvék, a fókák és rozmárok számára, a jégtakaró eltűnésével ugyanis az élőhelyük is eltűnik.

A jelenlegi modellek szerint elképzelhető, hogy már 2040 előtt eltűnik a nyári jégtakaró a térségből, az olvadás miatt pedig csökken a tengervizek sótartalma és veszélybe kerülhet az európai éghajlatot is befolyásoló óceáni áramlás (AMOC). Arról, hogy ez mekkora veszélyben van, még folyik a vita: a pesszimista forgatókönyv szerint radikális változásokra kell számítani az európai és észak-amerikai éghajlatban, a kevésbé pesszimista szerint az AMOC ellenállóbb, mint korábban hitték.