Annak érdekében, hogy ne terjedjen tovább a Kongóban kitört Ebola-járvány, növekvő támogatás és segítség kellene, megfelelő mennyiségű oltóanyag, és az sem ártana, ha működne a USAID.
Mit jelent az, hogy megütötte a guta, vagy hogy megette a fene? Mi az a Reiter-betegség, és mi a dumdum láz? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
A közönséges makákóknál 80, a rézuszmajmoknál 100 százalékban előzte meg az állatok halálát a szájon át adott Obeldesivir.
A betegség eddig több mint 50 ember halálát okozta, a végzetes esetek többségében a halál a tünetek megjelenése utáni 48 órában beállt.
Nem az a meglepő, hogy világjárvány lett a SARS-CoV-2-ből, hanem éppen az, hogy az emberiség az utóbbi néhány évtizedben megúszta a hasonló pandémiákat. Dél-Amerikában és Afrikában többször is sikerült bravúros gyorsasággal elejét venni a pusztító járványnak a megfelelő közegészségügyi intézkedésekkel.
Magyarország azon kevés országok egyike, amelynek sikerült szereznie a Japánban kifejlesztett, Kínában gyártott influenzagyógyszerből. A favipiravir az Ebola ellen már bizonyított, és most a COVID-19 ellen is hatásosnak vélik. Hatásmechanizmusát és eddigi szereplését Keserű György akadémikus, gyógyszerkutató, a szer hazai bevezetésének egyik kulcsfigurája mutatta be a Qubitnek.
Thuküdidész óta sorra érkeznek a történészek és filozófusok beszámolói a járványokról és azok társadalomformáló szerepéről, az emberiségről alkotott kép pedig ezek alapján nem túl rózsás. Úgy tűnik, hogy baj idején az emberek hajlamosak egymás ellen fordulni, de az is valószínű, hogy ez nem törvényszerű: lehet, hogy a mostani járvány nem csak a legrosszabbat hozza majd ki azokból, akiket érint.
A betegség korai stádiumában több mint 90 százalékos túlélési esélye volt a most bemutatott szerrel kezelt ebolás pácienseknek. Kongóban, ahol nem nagyon bíznak az orvosokban, az elmúlt egy évben 1800-an haltak bele a betegségbe.