Az Európában kapható alma harmadán található rovarirtó- vagy méregmaradvány

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Komoly bajban vannak azok a fogyasztók, akik szeretnének egészségesen étkezni, de közben nem szeretnének egészségkárosító mérgeket enni – foglalta össze a helyzetet Salomé Roynel, a PAN Europe (Pesticide Action Network) nevű fogyasztójogi szervezet szóvivője. 

A PAN a legfrissebb közleményében 12 különösen mérgező növényvédő szer tiltását követeli, valamint 55 más, „az egészségre különösen ártalmas” szer fokozatos kivezetését kéri 2030-ig. Roynel szerint a látszólagos egyetértés ellenére az Európai Unió országai nem tesznek semmit az ügyben: a zöldség- és gyümölcslobbi túl erős, ráadásul a fogyasztói igény is egyre növekszik. Ha pedig több gyümölcsre van szükség, több vegyszert is használnak – mondja Roynel. A szóvivő szerint mostanra annyira rossz a helyzet, hogy a fogyasztók, különösen a terhes vagy a kisgyerekes családok, idén már csak kezeletlen zöldséget-gyümölcsöt vásárolnak. 

A kutatók a 2011 és 2019 közötti gyümölcsmintákról rögzített adatokat vizsgálták, és 100 ezer minta adatai alapján arra jutottak, hogy ebben az időszakban 53 százalékkal nőtt a vegyszerekkel szennyezett gyümölcsök aránya. Az utoljára rendelkezésre álló 2019-es minták harmada volt szennyezett.

 A belga körte és a zeller

A kutatók megnézték azt is, hogy melyik gyümölcs van a legrosszabb helyzetben. Ez alapján a belga és a portugál körte kerülendő, az előbbiek 87, az utóbbiak 8 százalékában találtak legalább egyféle rovarirtót. Az áfonyák több mint felében (51 százalék) akadt vegyszermaradék, ezt követte a barack (45 százalék) és az eper (38 százalék). A zöldségek közül a zeller (50 százalék), a zellerszár (45) és a kelkáposzta (31) volt a leginkább szennyezett. Az Európában kapható alma harmadán találtak vegyszermaradványokat.

Anika Gatt Seretny, a Croplife Europe kereskedelmi szövetség szóvivője szerint pánikra nincs semmi ok: attól még, hogy egy zöldségben vagy gyümölcsben vegyszermaradék van, még nem lesz káros vagy fogyaszthatatlan. A szóvivő kiemelte azt is, hogy a kérdéses vegyszereket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) is megvizsgálta, és semmi nem utal arra, hogy a most európai forgalomba kerülő zöldség vagy gyümölcs veszélyes lehetne. 

Stefan Van De Keersmaecker, az Európai Bizottság szóvivője szerint sincs baj: az EFSA minden évben kiad egy frissített jelentést az élelmiszerbiztonság állapotáról, amelyben évek óta 98 százalékos a vizsgált, és a hatóság szabályainak megfelelő minták aránya. 

A megoldás nem egyszerű. Guy Pe’er ökológus szerint nem is a felhasznált anyagok mennyisége a lényeges, hanem a hosszú távú hatásuk: a szakember attól tart, hogy a vegyszerek végül olyan széles körű károkat okoznak, hogy az egész modern mezőgazdaság összeomlik. Bár a rovarirtók használatának uniós reformja is a döntéshozók előtt van, sokan attól tartanak, hogy különösebb előrelépés nem várható az ügyben: a szigorításokról eredetileg márciusban tárgyaltak volna, de az orosz-ukrán háború miatti élelmiszerválság miatt elnapolták.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: