A fehér cápák az eddig feltételezettnél is nagyobb bajban vannak
A legújabb genomikai vizsgálatok szerint a három legjelentősebb populáció nem keveredik egymással, így az egyedszám csökkenése fokozott kihalási kockázattal jár.
A legújabb genomikai vizsgálatok szerint a három legjelentősebb populáció nem keveredik egymással, így az egyedszám csökkenése fokozott kihalási kockázattal jár.
A Quetzalli, Niich és Waay néven lajstromozott orkák a mexikói Cabo Pulmo Nemzeti Park területén szoktak rá a ragadozó halakra.
A dél-afrikai partoknál megfigyelt eset azért számít tudományos szenzációnak, mert korábban a tengeri emlősök kivétel nélkül csapatban vadászták le a csúcsragadozókat, pusztán a májuk miatt.
A Science által hétfőn publikált drónvideó a csúcsragadozók eddig ismeretlen életszakaszát dokumentálja.
Egy friss nemzetközi kutatás szerint az endoterm hőszabályozásuk miatt a cápák és a tonhalak ugyan nagyobb sebességet érnek el, de nem viselik jobban a hőmérsékleti szélsőségeket, mint más halak.
A kihalás szélére sodort csúcsragadozók egyre nagyobb számban térnek vissza természetes nyugati parti élőhelyeikre, igaz, ezzel a cápaveszély is növekszik.
Az eddigi hiedelemmel ellentétben a nagy testű élőlények nem lesznek könnyebben rákosak, de a fehér cápa genomjának feltárása rámutatott arra is, hogyan tudnak akár napok alatt begyógyulni az állat óriási sebei.
A megalodon olyan nagy volt, hogy még a fogai is 18 centiméteresre nőhettek. Egy új kutatás szerint emlősökéhez hasonlóan magas testhőmérséklete miatt pusztult ki, mert amikor jött a lehűlés, hatalmas étvágya miatt ökológiai csapdába esett.