Csúnyán betett a járvány az egyszer használatos műanyagok elleni harcnak

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A pandémiát megelőzően számos kormány tiltotta be az egyszer használatos műanyag termékeket, beleértve a nejlonzacskókat, hogy csökkentse a világszerte jelentős pusztítást okozó szeméttípus környezeti terhelését. Az ENSZ két éve tette közzé azt a tanulmányt, amely szerint 2018 júliusáig 127 ország fogadott el valamiféle törvényt az egyszer használatos műanyagok kezelésére. Az első ilyen intézkedéseket a kétezres évek elején hozták meg, és a legtöbb szabályozás a műanyagból készült tasakok, zacskók és szatyrok gyártására, használatára, kereskedelmére vagy adóztatására és az ebből keletkező szemét kezelésére vonatkozik. A legszigorúbb törvényt Kenya hozta, ahol a nejlonzacskók gyártásáért és értékesítéséért legrosszabb esetben négy év börtönt, a használatáért akár egy év börtönt vagy 150 ezer forintnak megfelelő pénzbüntetést is kaphatnak a műanyagfogyasztók. A múlt évben körülbelül háromszáz embert bírságoltak meg  az afrikai országban nejlonzacskó-használatért. 

A koronavírus-járvány miatt azonban számos helyen, ha az ígéretek szerint ideiglenesen is, de megfordulni látszik a trend. A növekvő műanyagfelhasználás oka a vírustól való félelem, amire ráerősítenek az olajipari nagyvállalatok, a műanyaggyártók és a műanyagipari érdekeket képviselő lobbiszervezetek. Köztük az egyik legnagyobb, az amerikai Plastics Industry Association (PLASTICS) eldobható poharak, evőeszközök, ételhordók, zacskók és csomagolóanyagok képében igyekszik visszacsempészni a mindennapokba az egyszer használatos műanyagokat, ezzel további csapást mérve a műanyagban fulladozó természetre. „Az egyszer használatos műanyagok az élet és a halál közötti különbséget jelentik a világjárvány idején” – mondta a PLASTICS elnök-vezérigazgatója, Tony Radoszewski október elején a Reutersnek.

Koronavírus elvitelre

Az Egyesült Államokban a Starbucks már március elején közölte, hogy a koronavírus elleni harc jegyében baristái nem töltenek kávét termoszokba és többször használatos poharakba, őket követte a Dunkin’, majd március 31-én New Hampshire állami szinten tiltotta be átmenetileg a többször használatos szatyrokat. Ezt követte áprilisban New York állam döntése, ahol az eredeti tervek szerint május 15-én léptették volna életbe az egyszer használatos műanyag zacskók betiltását, ami végül hosszas huzavona után október közepén történt meg. Átmenetileg Massachusetts, Maine, és Oregon is átállt az egyszer használatos papír vagy műanyag zacskókra, sőt március végén még San Francisco is kiadott egy rendeletet a többször használható táskák, bögrék és más személyes tárgyak átmeneti, hatvannapos tiltásáról, pedig a techfellegvár már 2007-ben, az amerikai városokat tekintve az elsők között vezette be ezek tiltását. 

Az egyszer használatos műanyagok visszatérése Magyarországon is megfigyelhető. Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország regionális vegyianyag-szakértője a Qubitnek elmondta, hogy sok hazai kávézóban tapasztalja ugyanezt. „Jó pár kedvenc kávézómban nem adnak újrahasznosítható poharat, pedig ha beraknák a mosogatógépbe, utána ugyanúgy lehetne használni. Így viszont az eldobható poharakat, amelyeket ugyanúgy megtapogatnak, elviszi a szél, és ha rátapadt a koronavírus, akkor tovább fertőzhet, szóval a fertőzésveszélyt semmivel nem csökkenti” – tette hozzá.

Más szakértők szintén úgy gondolják, hogy biztonságosak a többször használatos étel- és italhordók: június végén 18 ország több mint száz tudósa, epidemiológusok, vegyészek, biológusok és orvosok írták alá azt a nyilatkozatot, amely arról igyekszik meggyőzni a közvéleményt, hogy a jelenleg elérhető tudományos eredmények és a közegészségügyi szakértők iránymutatása alapján az alapvető higiéniai szabályok betartásával a többszöri használatra gyártott tárgyak igenis biztonságosak. A tudósok hozzátették, az eddigi bizonyítékok azt mutatják, hogy a vírus elsősorban aeroszolizálódott, vagyis levegőben terjedő cseppecskék belélegzésével fertőz.

Otthonról vitt műanyag tasakot nyújt át egy vevő a zöldségesnek Mumbaiban 2018-ban.Fotó: INDRANIL MUKHERJEE/AFP

Az egyszer használatos elvileg a zöldségest és a hentest védi

Mindenesetre nem árt az elővigyázatosság: a The New England Journal of Medicine folyóiratban megjelent, egyik tanulmány szerint a vírus laboratóriumi körülmények között műanyag felületen akár három napig is életben maradhat, így a fertőzésveszély elkerülése érdekében a tudósok azt tanácsolják a vásárlóknak, hogy forró vízzel és tisztítószerrel alaposan mossák el újrahasznosítható műanyag eszközeiket - ez viszont olyan általános tanács, amelyet a koronavírus-járványtól eltekintve is érdemes megfogadni.  Ez azonban azt is jelenti, hogy a vírus a műanyag zacskókon is megtapadhat, teljesen mindegy, hogy egyszer vagy többször használatosról van szó. 

A legnagyobb veszélynek a zöldségesnél vagy az élelmiszerboltokban azok az eladók vannak kitéve, akik műszakjuk idején tucatnyi vásárlóval találkoznak - mondta a The Verge kérdésére Meghan May, a New England Egyetem oszteopatikus gyógyászatra szakosodott karán mikrobiológiával és fertőző betegségekkel foglalkozó professzor, hiszen meg kell fogniuk a zacskót, bele kell rakniuk a húst vagy bármi mást és utána ugyanígy ki kell szolgálniuk a következő vásárlót is. Rájuk nézve a vevőhöz képest van kockázata egy otthonról hozott, többször használható szatyornak vagy műanyag edénynek. Ez az oka, hogy az élelmiszerboltok számos országban leálltak a többször használatos zacskókkal és szatyrokkal: minimálisra igyekeznek csökkenteni a bizonytalanságot annak kapcsán, hogy hol lehetett a szütyő, mielőtt a hentes vagy a zöldséges kezébe került volna.

Közben a teknősök belefulladnak

Az egyszer használatos nejlonzacskók rehabilitálásával viszont további károkat okozunk a végletekig kizsigerelt természetnek. Felfedezésétől kezdve napjainkig több mint 8,5 milliárd tonna műanyag jött le a gyártósorokról, és ennek a mennyiségnek a felét az elmúlt 15 évben gyártották le. Miközben ez az 1950-es évek elején még mindössze 2,3 millió tonna műanyagot jelentett évente, 2015-re már elérte az évi 448 millió tonnát. Az évente megtermelt műanyagmennyiségnek egyes becslések szerint mintegy 40 százaléka egyszer használatos műanyag, és a teljes műanyagarzenálból eddig több mint 5 milliárd tonna végezte a természet lágy ölén, jobb esetben szemétlerakókban. Richard Thompson, a Plymouth-i Egyetem dékánhelyettese egy 2017-ben publikált tanulmányában úgy becsülte, hogy ha nem változik a kereslet, a következő 7-8 évben annyi műanyagot gyártanak majd, mint a múlt század derekától napjainkig összesen. Ennek tetemes része pedig újrahasznosítás nélkül szennyezi tovább a környezetet. Az ökológus szerint a műanyaghulladék mennyisége a világtengerekben 2025-ig akár a háromszorosára is nőhet.

Bár az egyszer használatos nejlonzacskók élettartama sokszor nem több, mint tíz perc - például amíg a reggelire szánt túrós táskát beletesszük, majd elmajszoljuk a villamoson és a munkahelyre beérve rögtön dobjuk is a kukába -, a környezetbe kerülve évtizedekig is szennyezhetnek. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) becslései szerint húsz évig is eltarthat, mire egy nejlonzacskó lebomlik az óceánban, míg egy műanyag palack esetében 450 év is elkézelhető. A műanyagok ráadásul bekerülnek a táplálékláncba, és komoly pusztítást végeznek az élővilágban: volt olyan eset, hogy egy elpusztult bálnának majdnem 40 kilogrammnyi műanyagot találtak a gyomrában, de vége-hossza sincs a műanyagszennyezés miatt kimúló állatokról szóló híreknek.

Halász az Erdélyi-középhegység egyik tavánál 2008-ban.Fotó: Pierre Huguet/Biosphoto via AFP

Katasztrófakapitalizmus: a műanyagipar akcióba lendül

Eközben az összes műanyagnak körülbelül a tíz százalékát hasznosítják újra, és a Reuters szerint a koronavírus-járvány óta Európában 20 százalékkal, Ázsia egyes részein 50 százalékkal, az Egyesült Államokban pedig helyenként 60 százalékkal csökkent a műanyag-újrahasznosító cégek piaca. Ennek egyxik oka, hogy az Independent Commodity Intelligence Services piacelemző cég szerint a SARS-CoV-2 megjelenésével az újrahasznosított műanyag  83-93 százalékkal drágább, mint az új, palack minőségű műanyag. 

Ehhez hozzátartozik, hogy a műanyagok többségébe nagyon macerás új életet lehelni, és a piaci szereplők jelentős része régóta kormányzati segítséggel teszi ezt. A műanyagiparban frissen előállított, úgynevezett szűz műanyag gyártása körülbelül feleannyiból megvan, mint a leggyakrabban újrahasznosított műanyagoké. Ezt a helyzetet az olajiparban végbemenő globális változások sem ellensúlyozzák, sőt. A világszerte tapasztalható gazdasági visszaesés csökkenti az olaj iránti keresletet, ez pedig lefelé hajtja a szinte az összes előállított műanyag alapanyagaként szolgáló olaj árát.

Eközben a vírustól való félelem miatt megnövekedett a kereslet az egyszer használatos műanyagok iránt, ami jelentős profitot termel néhány vállalatnak. Például az autókban, kórházi lélegeztetőgépekben és elviteles kávéspoharakban használt polisztirént gyártó német Ineos Styrolution vagy az amerikai Trinseo SA három számjegyű növekedést produkált az egészségügyben és az élelmiszercsomagolásban használatos termékeinek eladásaikban. Emellett a karanténban és home office-ban töltött napok miatti ételrendelés és az internetes vásárlások csomagolásigénye sem segíti a műanyaghulladék csökkentését. 

2020 első felében a Netpincérhez hasonló elven működő, amerikai Grubhub 363 millió dolláros bevételt könyvelhetett el - ez 12 százalékos ugrás a tavalyi év ugyanezen periódusához képest, és nagyban magyarázható a home office kihívásaival: míg a cég 2019 első felében 19,3 millió aktív ételrendelőt tudhatott ügyfelei között, ez a szám 2020 első negyedévében 23,9 millióra nőtt. Hasonlóan kiugró eredményeket ért el az Amazon is: az év első három hónapjában 26 százalékkal, 75,5 milliárd dollárra ugrott a bevétele, miután a koronavírus-járvány első hónapjaiban rengetegen a felhalmozás taktikájához folyamodtak. Ezek mind-mind a csomagolóanyag-igény megnövekedésével jártak. A számok persze a járvánnyal járó pánikot is tükrözik, ami idővel alábbhagyott, valamennyire azonban azóta is táplálja a műanyag iránti megnövekedett igényt.

Nem csoda, hogy környezetvédők szerint az olajipari és műanyagipari vállalatok már aktívan próbálják befolyásolni az egyszer használatos csomagolóanyagok higiénikusságáról szóló narratívát - legalábbis az Egyesült Államokból érkező hírek alapján ott biztosan. Ivy Schlegel, a Greenpeace USA munkatársa, aki évek óta követi, ahogy a műanyagipari szereplők a környezetvédelmi reformok ellen azzal az állítással igyekeznek küzdeni, miszerint a többször használatos műanyag zacskók nem higiénikusak, a The Verge amerikai lapnak azt mondta, érzékeli, ahogy a lobbiszervezetek megpróbálják megragadni a koronavírus adta alkalmat. A Műanyagipari Társaság (PIA) például március 18-án írt levelében arra kérte az amerikai egészségügyi minisztériumot, hogy a közegészségügyi kockázat csökkentése érdekében szólaljon fel az egyszer használatos műanyag termékek tilalma ellen. Az egyik, a levélben is hivatkozott, 2011-es tanulmányt, miszerint a ritkán kimosott újrahasznosítható szatyrokban nagy mennyiségű baktériumot találtak, az Amerikai Vegyészeti Tanács nevű, a fosszilis fűtőanyagok piacán jelenlévő és vegyipari szereplőket tömörítő csoport jegyzi.  

Magyarországon színre lép a műanyagtörvény

A nemzetközi folyamatok Magyarországon is érezhetők, így például a 2020 júliusában elfogadott műanyagtörvény kikalapálásakor a koronavírus-járvány retorikája jellemezte az egymásnak feszülő műanyagipari lobbi és a zöldek megnyilvánulásait. Végül olyan megoldás született, amely szerint 2021-től kivezetik a 15 és 50 mikron közötti falvastagságú műanyag zacskókat; hússzorosára emelik a 15 mikronnál vékonyabb, úgynevezett kiflis zacskók termékdíját - a jelenlegi 57 Ft/kg helyett 1900 Ft/kg-ra -, emellett termékdíjat (500 Ft/kg) vezetnek be a többnyire csak speciális, ipari körülmények közt lebomló zacskókra. A 15 mikronnál vastagabb zacskók (például a füles szatyrok) esetén pedig csak ezeket a lebomló zacskókat engedélyeznék.

Mivel az EU 2019 májusában elfogadta a bizonyos egyszer használatos műanyagok tiltására vonatkozó irányelvet, amelynek a nemzeti jogszabályokba való átültetését 2021-ig várja el a tagállamoktól, számítani lehetett arra, hogy Magyarországon is elindul a törvényalkotási folyamat. Az egyszer használatos műanyagok betiltását februárban maga Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be a klímavédelmi akcióterv meghirdetésekor. Ezt követte az Innovációs és Technológiai Minisztérium által májusban benyújtott törvényjavaslat, amely az uniós irányelveken jóval túlteljesítve a műanyag hordtasakok összes típusát betiltotta volna. Ezt pár nappal később azonban vissza is vonták. Ennek okaként az ITM hivatalosan a járványhelyzet miatti válságot jelölte meg, és jeleztée, hogy a kormány felhívására folytatja az ágazati egyeztetéseket. Válaszul a Greenpeace petíciót indított, amit negyedmillióan írtak alá, és később az is kiderült, hogy a soltvadkerti műanyaglobbi állt a történések mögött.

Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára a Qubit kérdésére elmondta: még márciusban ez a szervezet is közreműködött az ITM-mel folytatott egyeztetésben, és sikerként könyvelte el a törvényjavaslat újrafogalmazását. Nagy szerint az uniós irányelvek célja, hogy a tagországokban egységes legyen a szabályozás, ettől pedig nem jó eltérni, mert azoknak az országoknak, ahol szigorúbbak a szabályok, mindez versenyképességi problémákat okoz. A főtitkár szakmai meggyőződése, hogy különösen a jelenlegi járványhelyzetben nem szabad betiltani a nejlonzacskókat, még ha a betiltás a jövő évtől is lépett volna hatályba.

Nagy hozzátette: mindegy, hogy milyen termékről, brokkoliról, televízióról vagy porszívóról van szó; mire az egyes termékek a vevőhöz kerülnek, addigra akkora környezeti terheléssel járnak, ami mellett eltörpül, hogy milyen csomagolást választunk. Főként, hogy a főtitkár szerint a teljes csomagolószer-felhasználásban 3-5 százalék körül van az egyszer használatos műanyagok aránya, míg a műanyagon belül 10-15 százalék körül. Vagyis még ha meg is nő a mennyiség, a műanyag csomagolószer felhasználása Magyarországon éves szinten 340-350 ezer tonna, ami a főtitkár szerint nem borítja fel a hazai hulladékgazdálkodást.

Nagy azt megerősítette, hogy a járványhelyzetben felértékelődött a csomagolás szerepe, és utat nyertek az egyszer használatos csomagolási megoldások, például az ételszállítás miatt. Habár arról nem tudott adatokkal szolgálni, hogyan változott a csomagolóanyagok iránti hazai igény a koronavírus hatására, az ipari szereplők azt jelezték a CSAOSZ-nak, hogy extrém módon nem nőtt a felhasználás. Mindenesetre a főtitkár szerint a rendkívüli állapot hatására kiugróan megemelkedett az igény, március-áprilisban az élelmiszeriparban érintettek nem győztek csomagolószert gyártani, ez a roham azonban júniusra teljesen lecsengett. Az újabb korlátozásokkal szerinte az ételrendelés növekedése miatt lesz valamekkora csomagolásigény-változás, ez azonban nem közelíti meg a tavaszi számokat.

Létezik alternatíva?

A csomagolóanyagok használatának korlátozására a koronavírus-járvány idején is vannak eszközök. A leghatékonyabb hosszú távon a szelektív hulladékgyűjtési rendszer olyan mértékű fejlesztése lenne, hogy a csomagolóanyagok minél több százaléka kerülhessen újra használatba, és megvalósulhasson a körforgásos gazdaság, amihez a PET-palackok és a fémdobozok betétdíjának bevezetésével is közelebb jutnánk. Az újrahasznosítási kedv növeléséhez Nagy szerint azonban egyszerű megoldásokkal is hozzá lehetne járulni, például ha minden csomagoláson közérthető piktogrammokkal jeleznék a vásárlóknak, hogyan válogassa szét és melyik szelektív hulladékgyűjtőbe helyezheti el az abból származó szemetet.

Egyéni szinten ugyanakkor megfontolandó a fogyasztás visszafogása és a megfelelően fertőtlenített, higiénikus, többször használatos eszközök alkalmazása vagy boltban vásárolt zöldség esetén a nejlonzacskó egyszerű mellőzése. A papírzacskók szintén alternatívát jelenthetnek: bár ezek is egyszer használatosak, legalább komposztálhatóak, és hamarabb lebomlanak, mint a műanyag. Sőt, számos étterem elkezdett lebomló csomagolóanyagokat használni az elvitelre szánt ételekhez is. Schlegel, a Greenpeace USA munkatársa szerint a jövőben a többször használatos szatyrokat és nejlonzacskókat úgy is tisztábbá és kényelmesebben használhatóvá lehetne tenni, ha helyi szinten az önkormányzatok olyan programokat indítanának, amelyek keretében a lakosok többször használatos szatyrait fertőtlenítenék, és újrafelhasználásra visszajuttatnák őket a boltokba. Ez a megoldás talán még nem lesz elérhető a jelenlegi járvány alatt, de a jövőre nézve érdemes lehet észben tartani, hosszú távon ugyanis kéz a kézben kellene járnia a közegészség és a bolygó megóvásának.

Az energetikával és a klímakutatással kapcsolatos tudományos eredmények bemutatását az ALTEO Csoport támogatta. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: