A 3,3 milliárd évvel ezelőtt élt mikrobák nyomait kimutató módszerük a kutatók szerint paradigmaváltást hozhat az ősi földi életnyomok kutatásában, és besegíthet a földön kívüli élet keresésébe is.
A K2-18b exobolygó, amin a dimetil-szulfidot észelték, tőlünk 124 fényévre található. Független kutatók egyelőre nincsenek elragadtatva a Cambridge-i kutatók felfedezésétől.
A földönkívüli életet kutató SETI Intézet szerint érdemes szimulálni, hogyan nézhet ki a kapcsolatfelvétel egy idegen civilizációval. A 16 perc alatt befogott jeleket egyelőre nem sikerült dekódolni.
A legnagyobb esélyünk a 40 fényévre található Trappist-1 rendszer egyik bolygóján van, állítja Jo Barstow bolygókutató. Az űrteleszkóp méréseinek eredményeit a következő hónapokban közölhetik.
Egy Beatles-szám, egy klingon opera és Türkménbasi életvezetési tanácsai után a kutatók most alapvető matematikai és fizikai ismereteket, valamint a földi élet biokémiai összetételét ismertetik meg az idegen civilizációkkal. Az üzenetben az is szerepel, hol kell keresni a Földet, de a szakértők nem tartanak tőle, hogy az idegenek ezen felbuzdulva lerohannák a bolygót.
Keith Cooper asztrofizikus és csillagászati szakújságíró 50 percben összefoglalja az idegen civilizációk felderítésére irányuló, SETI néven ismert tudományág történetét és jövőbeli lehetőségeit, és kiderül, hogyan járulhat hozzá bárki a földönkívüliek felkutatásához, vagy hogy mi van akkor, ha delfinszerű lények uralják az univerzumot.
A szenzációs bejelentéssel szeptemberben előrukkolt kutatók a kritikák után újraelemezték az adatokat, és már csak 20-szor kisebb koncentrációban találtak foszfint a bolygó atmoszférájában. Jövőre új vizsgálatok dönthetik el, mi az igazság.
Az űrhelikopter a Titán felszíni és légköri összetevőit elemezve vizsgálná a földi élet keletkezési körülményeit. A küldetés indítását a NASA költségvetési okokra hivatkozva 2026-ra halasztotta.
Földi teleszkópok bukkantak a Vénusz légkörében a foszfinra, amit a csillagászok potenciális életre utaló kémiai jelként tartanak számon. Nem zárható ki ugyanakkor, hogy a molekulát egy élettelen kémiai folyamat termeli.
Egy friss kutatás szerint a törpebolygó nem jeges, hanem forró anyagokból formálódott, így a felszíne alatt húzódó folyékony vízben akár egyedi életformák is kialakulhattak.
A világ legnagyobb rádióteleszkópja, a kínai FAST hónapokon belül az idegen életjelek kutatásának szolgálatába áll.
Nem elég, hogy kifejlődhetett élet a Földön kívül, de egy friss kutatás szerint még az itteninél is kedvezőbb kondíciók uralkodhatnak a távoli bolygókon.
A Szaturnusz holdjának gejzírjeiből való mintavétel páratlan lehetőséget kínál annak eldöntésére, hogy létezik-e élet az Enceladus jégkérge alatti óceánban.
Laboratóriumi körülmények között sikerült reprodukálni, hogyan keletkezhettek aminosavak a Föld ősi óceánjainak aljzatán, közel 4 milliárd évvel ezelőtt.
A Szaturnusz holdján víz is van, szerves anyag is van, energiaforrás is van. Akkor miért ne lehetne élet is?