Már nem olyan biztos, hogy életre utaló jeleket találtak a Vénusz légkörében

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Szeptemberben nagyot szólt a hír, miszerint életre utaló kémiai jelekre bukkantak a Vénuszon. A rádiótávcsöves megfigyelések szerint a szomszédos bolygó felhőzetében foszfin található, vagyis egy olyan szervetlen molekula, amit a Földön oxigénmentes környezetben élő mikrobák állítanak elő. A kutatók erre alapozva azt állították, hogy a Vénusz légköre egy ellenálló mikrobákból álló bioszférát rejthet magában.

A szenzációs kutatás eredményeit és módszereit eleinte csak elvi alapon kritizálták más tudósok, de azóta négy egymástól független kutatásnak sem sikerült hasonló nyomokra bukkanni. Most az eredeti állítást megfogalmazó kutatók is visszavettek a lendületből, és az adatok újraelemzését követően átértékelték a kutatási eredményeiket.

Kedden közölt tanulmányukban még mindig állítják, hogy a Vénusz légkörében foszfin található, helyenként nagy mennyiségben, de a teljes foszfinszintet az adatok újraértékelése után már körülbelül 20-szor alacsonyabbra lőtték be, mint ami a szeptemberi tanulmányban szerepelt. Ahogy azt a kritikusok korábban is megfogalmazták, a két teleszkóp (a hawaii JCMT és a chilei ALMA) jelei elég zavarosak, ezért a zaj eltávolítása érdekében jelentősen manipulálni kellett az adatokat.

Az ALMA adataival dolgozó kutatók szerint a foszfin észlelése megkérdőjelezhetetlen, de 20 ppb (tehát egymilliárdból húsz molekula) helyett csak 1 ppb koncentrációban van jelen az újraelemzés szerint. Ez a kutatást vezető Jane Greaves, a Cardiffi Egyetem csillagásza szerint már közelebb áll ahhoz az értékhez, amit természetes jelenségekkel (vulkánkitörés, villámlás) meg lehet magyarázni, de még mindig magasabb annál.

Vihar a Vénusz légkörébenFotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA/Science Photo Library via AFP

A foszfin jelenlétét jelző abszorpciós vonalakat azonban egyes kutatók szerint mással is lehet magyarázni. A NASA Goddad Űrközpontjának planetológusa, Geronimo Villanueva és kutatócsoportja szerint a Vénusz légkörének jelentős hányadát alkotó kén-dioxid egymást érő abszorpciós vonalai tűnhetnek úgy, mintha foszfint jeleznének. Emellett az állítólagos foszfin légköri magassága is kérdéseket vet fel, mivel az eredeti tanulmány szerint 55 kilométeres magasságban észlelték, miközben az ALMA elvben csak a felszíntől 70 kilométeres magasságban és afölött tud jeleket érzékelni.

Az ALMA, vagyis az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat a tervek szerint 2021 márciusában nyit újra a koronavírus-járvány miatti ideiglenes bezárása után, és a kutatók azonnal nekilátnak majd az adatok pontosításának. A NASA emellett 2021-ben dönthet a Vénusz légköri összetételét vizsgáló DAVINCI misszió indításáról.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: