A japán kormány felkérésére a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kutatói azt vizsgálják, hogy az atomerőmű hűtővizének tengerbe engedése után továbbra is fogyaszthatóak-e az ott élő halak.
Hetekkel azelőtt, hogy az ország a fukusimai erőmű tríciummal szennyezett hűtővizét a Csendes-Óceánba eresztené.
Ha az atomenergia biztonságosságáról esik szó, sokan egyből Csernobilra vagy Fukusimára gondolnak. Pedig épp ezek az egyedi katasztrófák vezettek odáig, hogy a nukleáris energia mára a legbiztonságosabb energiaforrások közé sorolható. Miért nem ismétlődhetnek meg a hírhedt atomerőmű-balesetek?
A 2011-es földrengésben megsérült Daiicsi erőműnél a talaj megfagyasztásával próbálják megóvni a talajvizet a szennyeződéstől, a védelmi rendszert fenntartó Tepco csütörtökön jelentette be, hogy a jégfal egy része elolvadt, újra kell fagyasztani.
A 2011-es atomkatasztrófa után a legtöbben elhagyták Fukusima környékét, a természet pedig visszavette a várost. Visszatértek a vaddisznók is, brit és japán kutatók pedig megvizsgálták, hogy hogy alakult a génkészletük az elmúlt tíz évben.
Japán kutatók 8000 méteres mélységben lyukat fúrtak a Csendes-óceán medrébe, és kiemeltek egy üledékmagot, hogy a régió földrengéstörténetét tanulmányozhassák.
Japán nemrég bejelentette, hogy két éven belül a tengerbe ereszti a földrengés miatt megsérült fukusimai atomerőmű radioaktív izotópokat tartalmazó hűtővizét. Bár a döntés hatalmas tiltakozást váltott ki, a hűtővíz tríciumtartalmának teljes aktivitása elhanyagolható a természetben található trícium mennyiségéhez mérten, így a globális hatás elenyésző.
A 2011-es atomkatasztrófa óta egyre csak gyűlik a szennyezett víz, naponta 150 tonnányit kell elraktározni belőle. 2022-re megtelnek a speciális tartályok, a japán hatóságok még nem tudják, hogy fognak megszabadulni tőle.
Elég szigorúak a paksi biztonsági előírások? Mennyire lehet Csernobilhoz kötni az egyes betegségeket? Tényleg visszaszállítják Oroszországba a radioaktív hulladékot Paksról? A kék sarokban Zagyvai Péter, az MTA atomkutatója, a zöld sarokban Perger András, a Greenpeace szakértője.
A cézium-137 izotóp nyomára bukkantak egy olyan kaliforniai borban, amely a fukusimai atomkatasztrófa után készült.