Az emberiség évezredek óta próbálja kideríteni, mi gyógyít és mi nem: a gyógynövényektől az érvágáson és piócázáson át a modern gyógyszerekig számtalan módszer született a betegségek kezelésére. A történelem nagy részében ezek hatásosságát főként megfigyelések, hagyományok és anekdoták alapján ítélték meg. A modern orvostudomány csak a 20. században alakította ki azokat a módszereket – például a randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatokat és a placebo használatát –, amelyekkel statisztikai alapon próbálják eldönteni, valóban működik-e egy kezelés. Ma egy új gyógyszernek hosszú utat kell bejárnia: sejtkultúrákon, állatkísérleteken és több fázisú klinikai vizsgálatokon kell átesnie, mielőtt emberek millióihoz eljut. Még így sem egyszerű a kérdés, mert az emberek biológiailag nagyon különböznek, és a gyógyulást nemcsak objektív mérőszámok, hanem a betegek szubjektív tapasztalatai is befolyásolják. Ráadásul az etikai szempontok – például hogy szabad-e egyes betegektől megvonni a kezelést – jelentősen korlátozzák a kísérletek lehetőségeit. A gyógyszerek hatásának bizonyítása ezért egyszerre orvosi, statisztikai és etikai kihívás.

• Hogyan dönthető el tudományosan, hogy egy gyógymód valóban hatásos, és nem csak anekdoták vagy hagyományok tartják életben?
• Miért elengedhetetlen a kontrollcsoport egy gyógyszerkísérletben? Mit jelent a placebohatás?
• Milyen etikai problémákat vet fel az, ha egy kísérletben a betegek egy része nem kap valódi kezelést?
• Hogyan torzíthatják az eredményeket a betegek különbségei? Miért nehéz objektíven mérni egy fájdalomcsillapító hatását?
• Miért állatkísérletekkel kezdődik a legtöbb gyógyszerkutatás? Milyen korlátai vannak ezeknek a modelleknek?

Darwinista podcastsorozatukban Kun Ádám evolúcióbiológus, az ELTE TTK Biológiai Intézetének docense, állandó szerzőnk és Mandl Péter orvos, a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatója kalauzol minket az élettudományok világában.

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-on, Apple Podcasts-on, RSS-ben és egyre több csatornán. Iratkozz fel!

Az első adásban azt vizsgáltuk, hogy vajon hogyan dől el, hogy férfiak vagy nők leszünk, a másodikban, hogy ugyan mitől és hogyan repülnek egyes állatok, a harmadikban, hogy milyen nemi determinációk működnek az állat- és növényvilágban, a negyedikben, hogy milyen autoimmun betegségeket gyógyít a reumatológus, az ötödikben, hogy hogyan definiáljuk az életet, a hatodikban hogy mi mindennel foglalkozik egy evolúcióbiológus, a hetedikben, hogy a homoszexualitás az állatvilágban gyakran előforduló, nem természetellenes és nem patológiás viselkedés, a nyolcadikban a krónikus betegségeket és a leggyakoribb halálozási okokat, a kilencedikben a hibrideket, a tizedikben az emberi evolúció gyorsuló ütemét, a tizenegyedikben, hogy mennyi C-vitamint szedjünk, és egyáltalán miért kell védeni a szervezetünket az oxigéntől, a tizenkettedikben az antibiotikumokat és a nekik ellenálló szuperbaktériumokat, a tizenharmadikban a születéskori nemarányokat és Jordan Peterson egyik felkapott elméletét, a tizennegyedikben az emberi bőr színét, a tizenötödikben a csupasz bőr, a maratonfutás és az emberré válás kapcsolatát, a tizenhatodikban az emberi szaglást, a tizenhetedikben, hogy csodaszer-e a D-vitamin, a tizennyolcadikban a betegségek neveit, a tizenkilencedikben az állati és emberi látást.

Hallgass bele ezekbe is:

„A pszichiátriai betegek tízezrei nem kapnak ellátást Magyarországon”

Qubit Podcast podcast március 12.

Míg Horvátországban ötéves stratégiát dolgoztak ki arra, hogy ne legyenek ellátatlan betegek, Magyarországon mintha a teljes társadalom beletörődött volna, hogy ezrek maradnak magukra. Oriold Károllyal, a Lélekben Otthon Alapítvány alapítójával beszélgettünk.

„A Barátságon jött olaj olyan, mint a csempészett cigi”

Dollárpapa podcast március 5.

Az olcsó orosz gáz is csak egy mítosz? Mennyiben technikai és mennyiben gazdasági kérdés a leválás? Tényleg a nyakunkon az energiabőség kora? Zsoldos István közgazdász-adattudóssal a legforróbb energia- és geopolitikai kérdésekről beszélgettünk.

Nem kell alkotmányos puccs, sőt kétharmad sem feltétlenül a választások utáni vagyoni igazságtételhez

Petrocelli podcast február 26.

Szabad és tisztességes választások lesznek-e most Magyarországon? Mitől van épp kivételes helyzetben a magyar alkotmányosság? Új podcastsorozatunk, a Petrocelli első adásában Tóth Gábor Attila alkotmányjogászt, a Nemdemokrácia című könyv szerzőjét faggattuk.