Bhután 9 nap alatt beoltotta lakossága 60 százalékát

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Önkéntesek közreműködésével Bhutánnak sikerült mindössze 9 nap alatt 470 ezer embert, azaz lakossága több mint 60 százalékát beoltania a koronavírus ellen az AstraZeneca vakcina első adagjával. A Himalája lábánál fekvő monarchia sikeréről az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF is hírt adott csütörtökön.

A külföldiektől elzárkózó, emellett igen ritkán lakott Bhután a környékén fekvő országokhoz, Indiához, Nepálhoz, Bangladeshez és Mianmarhoz képest is igen kevéssé szenvedte meg a járványt, az oltási görbéje pedig egészen atipikus ívet fut be: a vakcinákat március 27-én kezdték el beadni, és április 7-ig sikerült elérni a 60 beadott vakcina / 100 ember rátát, azaz a beoltható (felnőtt) lakosság 85 százaléka megkapta az első adagot. Bár korábban azt tűzték ki célul, hogy egy hét alatt beoltják a teljes felnőtt lakosságot, a bhutáni ezzel a teljesítménnyel is a világ leggyorsabb oltási programja lett, és a beadott vakcinák lakosságarányos számában Bhután egyből a top 10-ben találta magát.

Ez nem is olyan nagy mutatvány, ha egy kétötöd magyarországnyi méretű országban mindössze 754 ezren élnek, gondolhatnánk. Bhután azonban aligha nevezhető gazdaságilag fejlett országnak, a várható élettartam 71,5 év körül alakul, egy főre jutó GDP-ben a 130. a világon, az ország teljesítményét pedig közismerten a bruttó nemzeti boldogságban szeretik kifejezni. És van egy további nagy hátránya is: mindössze 37 alig több mint 300 orvos praktizált az országban a világjárvány előtt. (Frissítés: a forrásainkban szereplő adat tévesnek bizonyult, Bhutánban valójában 0,424 orvos jut ezer emberre, tehát a képzett orvosok száma valamivel 300 fölött van. A hibáért elnézést kérünk!)

Az oltások felpörgetése érdekében civil önkéntesek, az úgynevezett desuupok aktivizálták magukat. Az önkéntesek eljuttatták a vakcinákat az 1200 bhutáni oltópontra, maguk is oltásokat adnak be az egészségügyi központokban, gondoskodnak róla, hogy a bhutániak megérkezzenek az időpontokra, és felvilágosító munkát is végeznek a maszkviselés és a távolságtartás fontosságáról. Munkájukra azért is nagy szükség van, mert Bhután három tucatnyi orvosa és a kevesebb mint háromezer egészségügyi dolgozója nem tudott volna ilyen nagy hatékonysággal dolgozni.

Ahhoz például, hogy elérjenek háromezer embert az északnyugati Gasa körzet elszigetelt hegyi falvaiban, négy egészségügyi dolgozó és hat desuup kellett, akik egyébként helyi általános iskolákban tanítanak. Hat nap alatt hat falut jártak be nehéz körülmények között, bakancsban és gyalogszerrel, de amikor a hó ellehetetlenítette a haladásukat, a hatóságok helikoptert küldtek a vakcinák leszállítására. Mint Esuna falu egyik lakója a Kuensel Online-nak elmondta, nagyon hálásak a helikopterért, mert ha az nincs, öt napot kellett volna utazniuk az oltásért.

Közbizalom és vakcinadiplomácia

Az önkéntesek mellett további tényezők is segítették a bhutáni oltási kampány gyorsaságát. Egyrészt a királyság bejáratott oltási programokkal rendelkezik, az 1990-es években az egészségügyi miniszter szerint elérték az általános immunizációt. A mostani vakcinációt is a létező programok mentén szervezték meg, a rendszer már készen állt, ami nagyban megkönnyítette a dolgukat.

A korábbi sikeres oltási programoknak is köszönhető, hogy a bhutániak nem oltásellenesek, emellett hagyományosan nagy bizalommal vannak a vezetők iránt. A 2018. november óta regnáló jelenlegi miniszterelnök, Lotaj Csering foglalkozására nézve orvos, és maga irányította az ország járvány elleni védekezését.

Az oltások első napján egy szerzetest oltanak egy timpui középiskolában, a király portréja alattFotó: UPASANA DAHAL/AFP

Bhután egy fontos geopolitikai tényezőt is kihasználhatott a koronavírus elleni oltásoknál. Annak érdekében, hogy Kína aggasztóan növekvő befolyását csökkentse az országban, India hatszázezer dózis Covishield (vagyis indiai AstraZeneca) vakcinával ajándékozta meg szomszédját. Az indiai Serum Institute vállalatnál gyártott oltóanyagot a jó akarat jeleként, emellett saját jól felfogott érdekükben adták oda ingyen a bhutániaknak, hogy mélyítsék a jó kapcsolatokat. A vakcinák mellett röntgengépekkel, N95 maszkokkal, védőfelszereléssel, tesztekkel és létfontosságú gyógyszerekkel is ellátták északi szomszédjukat.

Tudomány és babona

Bhutánban a világjárvány eddig egyetlen áldozatot szedett, és összesen 900 ember betegedett meg, az aktív esetek jelenlegi száma 25. Eddig kétszer rendeltek el korlátozásokat a fertőzések magas száma miatt.

Az első bhutáni fertőzött 2020 márciusában egy amerikai turista volt. Miután róla kiderült, hogy koronavírusos, az ország határait lezárták, és azóta is úgy tartják, a külföldről hazatérő állampolgároknak pedig továbbra is karanténba kell vonulniuk. Mint Lhatu Vangcsuk, Bhután korábbi ENSZ-nagykövete elmondta, az első naptól kezdve nagyon komolyan veszik a járványt, mert „az emberek egészsége a legfontosabb dolog. Az egész ország mozgósította magát a király vezetésével, és eddig sikeresen is védekeztünk.” Vangcsuk lát egy kis megkönnyebbülést az embereken, amióta elkezdték az oltási programot, de mint mondta, „nem lehetünk elbizakodottak, amíg meg nem kapjuk a második adagot”. 

Már időzítették is a második oltási kampányt az ajánlásnak megfelelően 8-12 héttel későbbre – attól is függően, hogy mikor kapják meg Indiától a következő szállítmányt. A helyi média híradásai szerint az elbizakodottság valóban gyökeret vert az első adaggal már beoltott bhutániakban, kevésbé tartják be az előírásokat, nem hordják a maszkot, nem tartják a távolságot, így az utóbbi napokban kissé növekedésnek is indultak az esetszámok. A WHO helyi képviselője és más tisztviselők is arra figyelmeztetik a lakosságot, hogy az immunitás június-júliusra várható kialakulásáig tartsák be a szabályokat, különös tekintettel arra, hogy a napi fertőzések száma eddig nem látott csúcsokat ért el Indiában és Bangladesben.

Bár a bhutáni oltási programot a tudomány vezérli, az intézkedéseket azért jelentős mértékben hiedelmekre, így a buddhista asztrológusok jövendöléseire is alapozzák. Például hiába kapták meg a Covishield első szállítmányát már januárban, az oltási program megkezdéséhez megvárták a megfelelő időpontot, amit a miniszterelnök hivatala is deklarált. Február 14-től március 13-ig ugyanis kedvezőtlen időszak, azaz dana állt be, ennek leteltét pedig ki kellett várni. Igaz, a nagyobbik, 400 ezres vakcinatétel is már a kedvező időszakban, március 22-én érkezett az országba.

Az első beoltottat is az asztrológusok útbaigazításával választották ki, az illetőnek egy a majom évében született nőnek kellett lennie, ez pedig Ninda Dema kormánytisztviselő lett, aki egy fővárosi iskolában kialakított oltóponton kapta meg a vakcinát. Mielőtt beoltották, összetett kézzel azt mondta, „a mai kis lépésem hadd segítsen nekünk legyőzni ezt a betegséget”, másfél órával később pedig a következő rövid nyilatkozatot tette:

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: