Videóajánló: A durvának tartott mai foci közvetlen őse volt csak az igazán véres és csonttörő ámokfutás

2022.12.04. · majom

Mit?

A javában zajló 2022-es labdarúgó-világbajnokságot feltehetően az egyik legvitatottabb eseményként tartják majd számon a sportkrónikák. A bűnlajstromát tekintve szinte biztosan világrekorder katari focivébé egy szempontból azonban aligha különbözik az 1930-tól tartó, az elmúlt évszázad globális tömegkultúrájában kiemelt szerepet betöltő tornasorozatnak. A sivatagi stadionokban eddig lejátszott meccseken ugyanolyan gyakran fordul elő vétlen vagy szándékos fizikai agresszió, mint az előző 21 világbajnokságon. A pályán kívüli civil világban így például börtönnel szankcionálható bűncselekmény áldozatának számítana a nyitó héten súlyos álkapocs- és arccsonttörést elszenvedő szaúdi Jasszer al-Sahrani, az őt fejbe térdelő csapattársát gondatlan elkövetőként ítélné el bármelyik jogállam büntetőbírósága.

A traumatológiai értelemben is súlyos sérülések előfordulási gyakoriságát sportáganként nyilvántartó statisztikák szerint a kosárlabda és az amerikai foci után az európai labdarúgás a testi épséget leginkább veszélyeztető sportág. Belegondolni is horror, hogy miféle egészségügyi kockázatokkal járna a futballozás, ha a fair play jegyében nem szelídítik meg a mai alapszabályait lefektető 19. századi viktoriánus sportemberek.

Minden valamirevaló antik civilizációból fennmaradt valamilyen labdajáték, de mai labdarúgás közvetlen őse bizonyosan az ókori görög episzkürosz. A spártai katonai kiképzés részeként űzött antik testedzési forma rendkívül népszerű volt az egész hellén kultúrkörben, annak ellenére, hogy nem szerepelt az antik olimpiák programján. Az egykori források szerint a 12-14 fős csapatoknak egy felfújt bőrlabdát kellett egymás között adogatva, pontosabban dobva-rúgva-ütve célba juttatniuk egy középvonallal kettéosztott, jól látható sávokkal kijelölt téglalap alakú játéktéren.

Az episzkürosz (ἐπίσκυρος) ábrázolása egy az időszámítás előtt 400 és 375 közötti időszakban készült reliefen
photo_camera Az episzkürosz (ἐπίσκυρος) ábrázolása egy az időszámítás előtt 400 és 375 közötti időszakban készült reliefen Fotó: Wikipédia

A római verzióban az eredetileg emberfejnyi felfújható játékszert kisebb tömör labda váltotta, de az 5-12 fős csapatok által játszott harpastum legfeljebb nevében különbözött a hellén eredetitől. A régészeti és történettudományi szakirodalom szerint a játék jó egészségben átvészelte az antikvitás alkonyát követő évszázadokat és született újjá a reneszánsz Itáliában.

Kik?

A 14. századtól kezdve számos írásos forrásban emlegetett játék firenzei verziója giuoco del calcio fiorentino néven vált ismerté.

Ősfoci a firenzei Piazza Santa Maria Novellán a holland Jan Van der Straet 16. század derekán készült festményén
photo_camera Ősfoci a firenzei Piazza Santa Maria Novellán a holland Jan Van der Straet 16. század derekán készült festményén Fotó: Wikipédia

Az olaszul labdarúgást jelentő calcio szó eredetét is megmagyarázó, virágzása idején politikai viták eldöntését és a tömegszórakoztatást egyaránt szolgáló kollektív testedzési forma ma is élő tradíció Firenzében. A helyi hagyományőrzők évente megrendezik azt a turisztikai attrakciónak sem utolsó tornát, amelyben a város történelmi kerületeit képviselő négy csapat méri össze erejét egymással. A kékek, pirosak, zöldek és fehérek összecsapása ugyanúgy zajlik, mint a reneszánsz időkben: a cél a labda passzokkal történő átjuttatása az ellenfél gólvonalán, az egyetlen fontos szabály, hogy csak a labdás játékos támadható, ellene azonban tulajdonképpen bármiféle pusztakezes, illetve lábas technika bevethető.

Hol?

Az alábbi videó a firenzei ACF Fiorentina futballklub rajongóit is tömörítő Copa90 nevű szurkolói hálózat YouTube-csatornáján érhető el. Az angolul is feliratozott rövidfilm plasztikus összefoglalója milyen is valójában a calcio storico, vagyis az ősfoci.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás