Videóajánló: A durvának tartott mai foci közvetlen őse volt csak az igazán véres és csonttörő ámokfutás

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Mit?

A javában zajló 2022-es labdarúgó-világbajnokságot feltehetően az egyik legvitatottabb eseményként tartják majd számon a sportkrónikák. A bűnlajstromát tekintve szinte biztosan világrekorder katari focivébé egy szempontból azonban aligha különbözik az 1930-tól tartó, az elmúlt évszázad globális tömegkultúrájában kiemelt szerepet betöltő tornasorozatnak. A sivatagi stadionokban eddig lejátszott meccseken ugyanolyan gyakran fordul elő vétlen vagy szándékos fizikai agresszió, mint az előző 21 világbajnokságon. A pályán kívüli civil világban így például börtönnel szankcionálható bűncselekmény áldozatának számítana a nyitó héten súlyos álkapocs- és arccsonttörést elszenvedő szaúdi Jasszer al-Sahrani, az őt fejbe térdelő csapattársát gondatlan elkövetőként ítélné el bármelyik jogállam büntetőbírósága. 

A traumatológiai értelemben is súlyos sérülések előfordulási gyakoriságát sportáganként nyilvántartó statisztikák szerint a kosárlabda és az amerikai foci után az európai labdarúgás a testi épséget leginkább veszélyeztető sportág. Belegondolni is horror, hogy miféle egészségügyi kockázatokkal járna a futballozás, ha a fair play jegyében nem szelídítik meg a mai alapszabályait lefektető  19. századi viktoriánus sportemberek. 

Minden valamirevaló antik civilizációból fennmaradt valamilyen labdajáték, de mai labdarúgás közvetlen őse bizonyosan az ókori görög episzkürosz. A spártai katonai kiképzés részeként űzött antik testedzési forma rendkívül népszerű volt az egész hellén kultúrkörben, annak ellenére, hogy nem szerepelt az antik olimpiák programján. Az egykori források szerint a 12-14 fős csapatoknak egy felfújt bőrlabdát kellett egymás között adogatva, pontosabban dobva-rúgva-ütve célba juttatniuk egy középvonallal kettéosztott, jól látható sávokkal kijelölt téglalap alakú játéktéren. 

Az episzkürosz (ἐπίσκυρος) ábrázolása egy az időszámítás előtt 400 és 375 közötti időszakban készült reliefenFotó: Wikipédia

A római verzióban az eredetileg emberfejnyi felfújható játékszert kisebb tömör labda váltotta, de az 5-12 fős csapatok által játszott harpastum legfeljebb nevében különbözött a hellén eredetitől. A régészeti és történettudományi szakirodalom szerint a játék jó egészségben átvészelte az antikvitás alkonyát követő évszázadokat és született újjá a reneszánsz Itáliában.   

Kik?

A 14. századtól kezdve számos írásos forrásban emlegetett játék firenzei verziója  giuoco del calcio fiorentino néven vált ismerté. 

Ősfoci a firenzei Piazza Santa Maria Novellán a holland Jan Van der Straet 16. század derekán készült festményénFotó: Wikipédia

Az olaszul labdarúgást jelentő calcio szó eredetét is megmagyarázó, virágzása idején politikai viták eldöntését és a tömegszórakoztatást egyaránt szolgáló kollektív testedzési forma ma is élő tradíció Firenzében. A helyi hagyományőrzők évente megrendezik azt a turisztikai attrakciónak sem utolsó tornát, amelyben a város történelmi kerületeit képviselő négy csapat méri össze erejét egymással. A kékek, pirosak, zöldek és fehérek összecsapása ugyanúgy zajlik, mint a reneszánsz időkben: a cél a labda passzokkal történő átjuttatása az ellenfél gólvonalán, az egyetlen fontos szabály, hogy csak a labdás játékos támadható, ellene azonban tulajdonképpen bármiféle pusztakezes, illetve lábas technika bevethető.

Hol?

Az alábbi videó a firenzei ACF Fiorentina futballklub rajongóit is tömörítő Copa90 nevű szurkolói hálózat YouTube-csatornáján érhető el. Az angolul is feliratozott rövidfilm plasztikus összefoglalója milyen is valójában a calcio storico, vagyis az ősfoci. 

    A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

    Kapcsolódó cikkek a Qubiten: