Az ausztrál csigák a klímaváltozás krónikásai
A Figuladra bayensis tagjai az időjárási körülményektől függően növesztik a házukat, a minták alapján pedig a múlt időjárását is jobban meg lehet ismerni.
A Figuladra bayensis tagjai az időjárási körülményektől függően növesztik a házukat, a minták alapján pedig a múlt időjárását is jobban meg lehet ismerni.
A friss elemzés szerint 2030-ra a globális felmelegedés átlépheti a 1,5 Celsius-fokos klímavédelmi határküszöböt, miközben a tengerszint is rohamosan emelkedik.
Az Európai Középtávú Időjárás Előrejelző Központ frissítette rendszereit, pontosabb légköri, tengeri előrejelzések jönnek, többet tudunk majd a hó és jéghelyzetről is.
Újabb fordulat a Younger Dryas-rejtélyben: egy friss geológiai kutatás szerint nem egy pusztító üstökös, hanem a Föld belső folyamati okozták a 12 900 évvel ezelőtti lehűlést, ami például a mamutok kihalásáért is felelt.
A brit orgonahangolók évtizedekre menően precízen rögzítették a templomok hőmérsékleti viszonyait, a feljegyzéseik aranybányának bizonyultak.
Az elmúlt 24 év megfigyelés adatai azt mutatják, hogy az északi félteke ma már több napfényt nyel el, mint a déli.
Megjelent a Global Tipping Points második éves jelentése, a 160 kutatóból álló testület szerint a bolygó több olyan fordulópont előtt áll, amelyek visszavonhatatlan károkat okoznak majd, ha bekövetkeznek.
A Berni Egyetem kutatói a portölcsérek megfigyelésével készítették el a bolygó teljes széltérképét.
Az USA-ban a háztartások közel 90 százaléka klimatizált, míg Európában mindössze csak 20 százalékuk, ami a globális felmelegedéssel egyre inkább tarthatatlan. A megoldás a klímák észszerű használatának zöldebb városokkal és takarékosabb épületekkel történő kombinálása lehet.
A borókabogyók ízösszetevőit változtatja meg a csapadékmennyiség alakulása, ezért aztán a belőlük készülő gin íze is megváltozik.
A James Webb felvételei egy 2017-es elmélet feltételezéseit igazolták.
A friss mérések szerint a Föld újabb klímaügyi fordulópontot lépett át, az óceánok az iparosodás előtti korhoz képest már a bennük lévő kalcium-karbonát 20 százalékát elvesztették.
A hőstressz mellett súlyos egészségügyi problémákat, sőt haláleseteket is okozhat a kánikula. Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk legújabb epizódjában Ungvári Gáborral, a Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont (REKK) kutatójával a városi hőhullámok elleni védekezésről beszélgettünk.
Egy friss kutatás szerint az éghajlati fordulópontok bekövetkeztének átlagos esélye 62 százalék, a trópusi korallok végső pusztulása pedig tíz éven belül bekövetkezhet. A kibocsátás visszafogásával még mindig elkerülhető lenne a katasztrófa.
Egy tudós és egy képzőművész, Kroel-Dulay György és Gosztola Kitti eltérő megközelítésekkel, de ugyanazt vizsgálja: miért és hogyan változik körülöttünk a táj, és megvannak-e a megfelelő fogalmaink ahhoz, hogy megértsük a változás természetét?