Ha túlpörög, még egy fekete lyuk is kettéhasadhat
A kozmológiai extremitás lehetőségét a rangos Physical Review D folyóiratban megjelent tanulmány szerzőgárdája vetette fel.
A kozmológiai extremitás lehetőségét a rangos Physical Review D folyóiratban megjelent tanulmány szerzőgárdája vetette fel.
A kutatók százezer kvazár adatai alapján statisztikailag támasztották alá a 2016-ban tett elméleti előrejelzést.
A sötét anyag az univerzum 27 százalékát teszi ki és döntően befolyásolja a galaxisok fejlődését. Az Egyesült Államokban működő LUX-ZEPLIN kísérlet egy olyan jelet észlelt, amit egy atommag és egy WIMP-típusú sötétanyag-részecske ütközése okozhatott.
Százezer exobolygóra bukkanhat öt év alatt, és az eddigi legátfogóbb háromdimenziós térképet készíti majd el az univerzumról a NASA legújabb űrtávcsöve, amit egy úttörő amerikai csillagásznőről neveztek el.
Akkora, mint az egész Naprendszer, vörösen ragyog és 100 milliárdszor több energiát bocsát ki, mint bármelyik ismert csillag. Az eddig ismeretlen objektum választ adhat a James Webb űrtávcső képeinek egyik legnagyobb rejtélyére is.
Az Astronomy & Astrophysics folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint a kutatók a nagyon hosszú bázisvonalú rádióinterferometria módszerével jutottak eredményre.
Az új testület az Egyesült Államok nemzetbiztonságára fenyegetést jelentő földönkívüli tevékenységek feltárásáért felel, aminek az élére a korábban a Harvard Egyetemen dolgozó Avi Loeböt választották.
Az eredmények szerint a kvazárok megfigyelt szögmérete és vöröseltolódása között valóban kimutatható az a kapcsolat, amelyet az univerzumot leíró kozmológiai modellek előre jeleznek.
A Földközi-tenger mélyére telepített KM3NeT detektor még 2023-ban észlelte a rekorder neutrínót. Kutatók szerint szupernehéz fekete lyukak által hajtott blazárokból érkezhetett.
Galaxisunk és közvetlen szomszédaink egy hatalmas, lemezszerű sötétanyag-struktúrában helyezkedhetnek el egy friss kutatás szerint, ami több furcsa kozmikus jelenségre is magyarázatot adhat.
A Nagy Magellán-felhőben található WOH G64 csillagászati léptékben pillanatoknak számító pár évtized alatt jelentősen megváltozott.
A szenzációs felfedezést ismertető tanulmány első szerzője Bogdán Ákos, a Harvard és a Smithsonian Asztrofizikai Központ asztrofizikusa.
Egy kozmológiai szimulációkat bevető kutatás szerint sűrű, összeütköző csillaghalmazok ágyazhattak meg a ma a legtöbb galaxis középpontjában megtalálható szupernehéz fekete lyukak létrejöttének.
A LIGO-Virgo-KAGRA együttműködés kutatói eddig nem ismert objektumokat azonosítottak.
A sötét anyag létét csak indirekt módon, a látható anyagra gyakorolt gravitációs hatása révén lehet kimutatni, és ez már nincs is messze.