A Kopernikusz Klímaváltozás-figyelő Szolgálat (C3S) mérései szerint 2024 januárjában megdőlt az eddigi, 2020-ban mért hőmérsékleti rekord: 1950 óta, mióta rendelkezésre állnak az adatok, még sosem volt olyan meleg az év első hónapjában, mint most. Nem csak ez a rekord dőlt meg: más forrásokból 1850-ig lehet visszatekinteni, nem túl meglepő módon akkor sem volt ilyen meleg a tél közepén, mint idén.

Samatha Burgess, a C3S igazgatóhelyettese szerint a mostani rekord nem túl meglepő, az elmúlt egy évben a havi átlaghőmérséklet minden esetben másfél foknál is többel haladta meg az iparosodás előtti átlagot, és nagyon valószínű, hogy a trendek hasonlóan folytatódnak, és 2024 további csúcshőmérséketeket állít majd be.

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) becslései szerint egy a háromhoz az esélye annak, hogy 2024 melegebb lesz, mint a tavalyi év, az pedig szinte biztosra vehető (99 százalék), hogy az öt valaha mért legmelegebb év közé tartozik majd.

Hűvösebb időszak várható, de ez sem segít sokat

Az ember okozta klímaváltozás mellett a rekordokat az El Niño hatása is elősegíti: a hideg fázis után tavaly a Déli Oszcilláció (ENSO) meleg periódusa köszöntött be, így természetes, hogy az átlaghőmérséklet is emelkedett. A periódus a vége felé jár: az előrejelzések szerint április és június között semleges időszak következik, a jelenlegi becslések szerint pedig július és szeptember között a helyét átveszi a hűvösebb La Niña.

Legalábbis egyelőre úgy tűnik, hogy átveszi, de minél távolabbi időszakról szólnak a jóslatok, annál bizonytalanabbak: jelenleg a hűvösebb periódus beköszöntének 58 százalékos valószínűséget adnak a kutatók, de Christopher Hewitt, a WHO klímakutatója szerint akár még az is elképzelhető, hogy az El Nino duplázni fog.

Burgess szerint a várható hűvösebb időszak még nem lesz elég az üdvösséghez: a felmelegedés legfőbb oka továbbra is az emberi tevékenység, ahhoz pedig, hogy sikerüljön betartani a párizsi egyezményben foglalt 1,5 fokos klímacélt, elengedhetetlen az üvegházhatású gázok kibocsátásának mielőbbi visszafogása.

Ezt a határt az egymás után megdőlő rekordok ellenére sem sikerült még átlépni, bár ehhez azt sem ártana tudni, hogy pontosan mihez mérjük a másfél fokos emelkedést – ez okozza azt is, hogy a Kopernikusz, a Berkeley Earth és a NOAA mérései között jelentős, akár 0,2 fokos eltérések találhatóak.