Turbulencia és alvásdeficit: a klímaváltozás az utazásra, a közérzetre, de még a villámlásra is hat
A globális átlaghőmérséklet emelkedése egy sor olyan területre is hatással van, amiről először nem is gondolnánk, hogy a klímaváltozással is összefüggésbe hozható. A Másfélfok friss összefoglalójában 4 ilyen területtel foglalkozik a szerző, Szabó Amanda Imola, meteorológus-éghajlatkutató: az emberek alvásidejének csökkenésével, a repülésben problémát jelentő turbulenciák gyakoriságával, a gleccserek olvadásával és a villámok számának emelkedésével.
1. Búcsú a jó alvástól
Már most évi 44 óra alvástól fosztja meg a klímaváltozás az embereket: átlagosan ennyivel alszanak kevesebbet azok, akik 20 Celsius-foknál magasabb hőmérsékleten kénytelenek álomra hajtani a fejüket. Az ideális hőmérséklet ugyanis 15 és 20 fok között lenne, ez viszont egyre kevesebbek kiváltsága a Földön. Azok pedig, akik nem tudják megfelelően lehűteni a hálószobájukat nagyobb valószínűséggel alszanak 7 óránál kevesebbet, ami azt eredményezheti, hogy másnap fáradtabbak, nagyobb eséllyel szenvednek balesetet, hosszú távon pedig könnyebben alakul ki náluk valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés.
A század végére viszont az éves deficit 50-58 órára nőhet, ha nem változik a kibocsátás nagyságrendje és nem lassul a klímaváltozás. A nőket és az időseket még inkább sújtja az alvási körülmények változása, továbbá az anyagi helyzet is befolyásolja, hogy ki mennyi alváshiányt görget maga előtt a mindennapokban. A redőnyök, ventilátorok és légkondicionálók egyre nagyobb szerephez jutnak majd a következő évtizedekben.
2. Zavar a légiközlekedésben
Hiába az egyik legszennyezőbb közlekedési forma, a repülés sok esetben elkerülhetetlen. Ugyanakkor épp a légiforgalom szenved a klímaváltozástól, az Atlanti-óceán északi részén húzódó légifolyosók mentén egyre több, nem viharhoz kapcsolódó turbulenciával kell számolni.
A térségben a súlyos turbulenciák éves időtartama 2020-ra elérte a 27,4 órát, a mérsékelt turbulencia 96,1 órában volt jellemző, míg enyhe turbulenciát majdnem 550 órában tapasztaltak ugyanebben az évben. Nemcsak a turbulenciák előfordulása, hanem előrejelzése is problémás: a viharokhoz köthető légörvényekkel ellentétben a tiszta időben jelentkező turbulenciát roppant nehéz előre jelezni.
3. Olvadó gleccserek és fokozódó vulkáni aktivitás
A Másfélfok cikkéből kiderül, kutatásokkal igazolták, hogy összefüggés lehet, a gleccserek olvadása és a vulkáni aktivitás között. Az olvadó jégtakaró hatására ugyanis a felszíni nyomás megváltozik, ami a vulkáni magma mozgására is hatással van. Ez több kitöréshez vezethet, a forró magma áramlása pedig a maradék jég olvadásához.
De nemcsak a vulkáni aktivitás miatt veszélyes a jégolvadás. A gleccserek számos terület ivóvízkészletét tárolják. Olvadásuk aszályhoz, kitartó szárazsághoz vezethet azokban a térségekben, ahol nyáron a hegységek felől érkező víz jelenti az utánpótlást.
4. Több villám és több kibocsátás
Naponta kb. 8 millió villámot számolhatunk meg a Földön és a globális átlaghőmérséklet 1 Celsius-fokos emelkedésével 12 százalékkal növekedhet a villámlási gyakoriság a bolygón. A villámok eloszlása viszont nem egyenletes, egyes területeken a felmelegedés hatására szignifikáns csökkenés, máshol komoly emelkedés várható az előttünk álló évszázadban. A látványos égi jelenség felszíni hatásai azonban katasztrofálisak lehetnek: a potenciálisan tüzet okozó villámok a permafroszt olvadását vagy a boreális erdők pusztulását idézhetik elő.
Az erdőtüzek során és a felolvadó területekről felszabaduló üvegházhatású gázok még tovább növelik a felmelegedést, vagyis a folyamat önfenntartóvá és öngerjesztővé válhat. A füst pedig milliók életét sodorhatja közvetlen életveszélybe vagy sokaknak okozhat komoly egészségkárosodást.