2040-ig tarthat és akár 11 milliárd dollárba is kerülhet az a küldetés, amely során eljuttatnák a Földre a Perseverance marsjáró által gyűjtött mintákat – közölte hétfőn az amerikai űrügynökség (NASA), miután tavaly egy független vizsgálóbizottság irreálisnak találta a közös amerikai-európai minta-visszahozatali program addigi költségvetését és ütemtervét. Az űrügynökség ezért őszig új, innovatív megoldásokat keres, amelyekkel ez a cél sokkal gyorsabban és olcsóbban elérhető lenne.

A NASA közel 30, nagyrészt üledékes és vulkáni kőzeteket tartalmazó mintatárolót szeretne visszajuttatni a Jezero-kráterből a Földre. Ezeknek fejlett laboratóriumokban történő vizsgálata felfedheti, hogy kialakult-e az élet a Marson 3,5-4 milliárd évvel ezelőtt, és azt is, hogy milyen hosszan volt lakható a bolygó. A kráter, amelyben a marsjáró barangol, egy folyó deltatorkolatának maradványait őrzi, és a kutatók szerint több mint 3 milliárd évvel ezelőtt egy tónak adhatott otthont.

„A marsi minta-visszahozatal az egyik legkomplexebb küldetés lesz, amit a NASA valaha végrehajtott. Viszont a lényeg az, hogy a 11 milliárd dolláros költségvetés túl drága, és a 2040-es visszajuttatás túlságosan távol van” – mondta az űrügynökséget vezető Bill Nelson. Hozzátette, „a landolás, a minták összeszedése, egy másik bolygó felszínéről történő rakétaindítás – amire soha korábban nem került sor – és a minták biztonságos elszállítása az 53 millió kilométerre található Földre nem egyszerű feladat”.

Ezért Nelson szerint a megszokottól eltérően kell gondolkodni, és egy olyan utat találni, ami egyszerre megfizethető és képes visszajuttatnia a mintákat ésszerű időtávon belül. Az űrügynökség ennek érdekében mától várja a pályázatokat a NASA különböző kutóintézeteitől és űripari szereplőktől a program átalakítására. Ezeket május 17-ig kell beadni, majd utána a nyerteseknek 90 napjuk lesz a vizsgálatuk lefolytatására, így a NASA ősszel állhat elő azzal, miként vágna bele ténylegesen a minta-visszahozatalba: maradna-e a jelenlegi terveknél, vagy radikálisan átalakítaná azokat.

A marsi minta-visszahozatal a NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) közös programja, és ahogy a fenti videó csodálatosan bemutatja, egy indítórakétával szerelt amerikai leszállóegység és egy európai keringőegység segítségével juttatná el a Földre a Perseverance által összegyűjtött fél kilogrammnyi mintát. Az eredeti tervek szerint a szondák 2028-ban indultak volna a bolygóhoz és a mintaszállító kapszula a 2030-as évek elején ért volna földet. A vizsgálóbizottság tavalyi jelentése a programot tudományosan megalapozottnak találta, és kulcsfontosságúnak nevezte ahhoz, hogy az Egyesült Államok megtartsa az űrkutatásban és a marskutatásban betöltött vezető szerepét.

Ha a NASA radikálisan átalakítja a programot, az az ESA mellett legsúlyosabban a minta-visszahozatalért eddig felelős Jet Propulsion Laboratory (JPL) kutatóintézetet és annak szakembereit érintheti. A NASA idén 310 millió dollárt költ a programra, a jövő évi költségvetési terve viszont mindössze 200 millió dollárt biztosít a folytatására. Az, hogy ez végül mennyi lesz, arról az amerikai kongresszus dönt majd.

A NASA bejelentésére hétfőn reagált Elon Musk, a SpaceX vezetője is, aki nemrég ismertette az első marsi város megalapításáról szóló terveit. Musk az X-en (korábban Twitter) azt írta, hogy a „Starship ~5 éven belül képes lehet arra, hogy nagy mennyiségű rakományt hozzon vissza a Marsról”. A Starship az űrcég újgenerációs rakétarendszere, amely eddig három tesztrepülésen van túl, és Musk reményei szerint a jövőben rakományt és űrhajósokat szállíthat a Holdra és a Marsra.

Ha az amerikai űrügynökség mégis úgy dönt, hogy maradnak a mostani tervek, és kitolja 2040-ig a projekt befejezését, a Perseverance sem mászkálhat el túl messzire a krátertől, hogy még ősibb kőzetek és hőforrások nyomai után után kutasson a Nili Planum síkságon. A NASA szerint 2028-ig vissza kellene térnie a Jezeróba, hogy ott „nyugalmi állapotban” várja a leszállóegység megérkezését, aminek rakétájára pakolja majd az összegyűjtött mintáit.